A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Vásárhelyi Ilona: Csokonai A’ Szabadság című versének ismeretlen másolata a Debreceni Irodalmi Múzeumban

Várhelyi Ilona Csokonai A' Szabadság című versének ismeretlen másolata a Debreceni Irodalmi Múzeumban A Déri Múzeum irodalomtörténeti osztályának kéziratgyűjteményében a K.X.74.175.1. nyilvántartási számon egy XVIII. század végéről származó kéziratköteg található.

1 A nyolcadrét hajtott ívekből házilagosan fűzött könyvecske 46 fólióból áll, az író a lapok mindkét oldalát felhasználta, így összesen 87 teleírt és 5 üresen maradt oldal található benne. A 120 x 190 mm-es lapokból álló köteg viszonylag jó állapotban van. A lapszéli gyűrődések és a borítólapok apró szakadásai nem érintik a szöveget, amely kitűnően olvasható. A kéziratos füzetet ún. mindenes gyűjteménynek foghatjuk fel, annak ellenére, hogy címlapján ez áll: Evander és Alcimna egy Pásztori — Játék (1795). A füzet terjedelmének jelentős részét, 69 oldalt a pásztorjáték szövege foglalja el, majd egy 10 oldal terjedelmű felvilágosult szellemű politikai eszmefuttatás és egy latin nyelvű, valamint két magyar nyelvű vers következik. A színháztörténeti kutatások

2 már korábban kiderítették, hogy Evander és Alcimna címen a kolozsvári színtársulat bemutatott néhányszor egy darabot, amelynek sem a szerzője, sem pedig a szövege nem volt ismert e kézirat felbukkanásáig. A szerző, illetve a fordító kilétére vonatkozólag ez a kézirat sem ad információt, ám ennek megállapítása a szöveg ismeretében

3 már egyszerűbb feladat. A szöveg alapján kiderült, hogy Gessner idilljeinek egyikével van dolgunk, s nem lehetetlen, hogy a magyarítást Kazinczy Ferenc készítette.

4 E hipotézis megerősítéséhez azonban alapos, minden részletre kiterjedő komparatív vizsgálat szükséges. Nem lehetetlen ugyanis, hogy Gessner-fordítások Debrecenben is készültek. A pásztorjáték szövege nyilvánvalóan másolat. Az íráskép rendezett, javítás alig fordul elő benne. Nem mondható el ugyanez az említett politikai írásról, amely feltételezhetően fogalmazvány. Az egyre indulatosabbá váló hangnem, a szövegben előforduló szerkezeti javítások és a kézirat jellege egyaránt arra mutatnak, hogy e füzet lapjain formálódott meg a szöveg. Azt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, hogy ez a mű is fordítás. Ez esetben a kézirat létrehozója maga a fordító. A szöveg közlésekor: hipotetikusan felvetettük, hogy nem lehetetlen Fazekas Mihály szerzősége. Sajnos, egyértelmű bizonyítékok nem állnak rendelkezésünkre e feltételezés igazolására.

5 A felvilágosult szellemű politikai fogalmazványt követő három vers közül csak az első, 1 A kézirat provenienciája: Lovas Jenő Márton mindszenti (Csongrád megye) lakos ajándéka. Az első múzeumi nyilvántartásba vétel 1942-ben történt. Akkor a kézirat az 500. számot kapta. Ezt követően az anyag a Déri Múzeum történelmi adattárába került a 162. számú egységként. Az irodalomtörténeti gyűjtemény létrejöttekor kapja a kéziratköteg a jelenleg érvényben levő leltári számot. Az ajándékozó személyéről, illetve arról, miként került a füzet birtokába, nem maradt fenn semmi feljegyzés. lEnyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792—1881. (Bukarest, 1972). Kerényi Ferenc: Régi magyar színpadon (Budapest, 1981). 3 Keresztes né Várhelyi Ilona: Színháztudományi Szemle 18. kötet. 4 Fried István: Az „érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 2. 150—162. 5 Várhelyi Ilona: Felvilágosult szellemű fogalmazvány egy debreceni kéziratban. It 1984. 3. 726—735. 395