A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1981–1985 (Leletkataszter)

— Kiserdő-vasút közötti hereföld: grafitszürke, korongolt, fényesre polírozott felületű császárkori edények duzzadt peremei (2 db) (ltsz. IV. 83. 6. 1.). —• Báránd-halom környéke: korongolt szürke és téglaszínű császárkori edények töredékei. Némelyiken karcolt, párhuzamosan körbefutó dísz, függőleges sikálás, egy duzzadt peremű tál nagy darabja és több oldal- és fenéktöredék (14 db) (ltsz. IV. 83.7.1.); kívül szénfekete, belül homok-, illetve téglaszínű korongolatlan gávai típusú edények töredékei (ltsz. IV. 83. 7. 2.). — Kiserdő mögötti laponyag: korongolt szürke és téglaszínű császárkori edények perem-, oldal- és fültöredékei (ltsz. IV. 83.9.1.); kívül fekete, kannellurás, belül téglaszínű edényoldalak és bütykök (ltsz. IV. 83. 9. 2.); töredékes kőbalta (ltsz. IV. 83. 9. 3.). — Kiserdő előtti hátság: homokszínű-fekete-szürke korongolt császárkori edények töredékei karcolással, kiugró bordadíszítéssel és festéssel (ltsz. IV. 83. 10.); vastag falú, késő bronzkori, kora vaskori díszítetlen, korongolatlan edények töredékei (ltsz. IV. 83. 10. 2.); kvarcszemektől csillogó, grafitos anyagú, függőleges árkolt felületű kelta edénytöredékek (ltsz. IV. 83. 10. 3.). — Vénkert és a délre lévő laponyag: korongolt szürke és veres színű császárkori edények duzzadt peremei, oldaltöredékei, 1 darabon sikált hullámvonaldísszel. Van közöttük bevagdosott díszű házi kerámia oldaltöredéke, s egy ujjbenyomásos szalagdíszű darab is. Ezek korongolatlanok (30 db) (ltsz. IV. 83. 8. 1.); mészfehér színű, vékony falú középkori edény töredéke (ltsz. IV. 83. 8. 2.); téglaszínű fenőkőtöredék s homokszínű, tölcséres peremű edény darabjai (ltsz. IV. 83. 11. 1.). BEREKBÖSZÖRMÉNY — Körös-part. Nagy Sándor berekböszörményi lakos ajándékaként jutott a Déri Múzeumba egy cserépbogrács. Téglaszínű, fekete foltosra égett, korongon készített, 0,9 cm vastag, 2 cm széles a belógó pereme, a vízszintes perem külső széle ferdén levágott, a belső legömbölyített. Hasa élben megtörik, feneke hiányzik. Vízszintes peremén két-két egymással szemben lévő téglalap alakú lyuk, mely a felfüggesztést szolgálta (átm. a hasi élnél: 30,4 és 30,6 cm, szájátm.: 24,2x24,6 cm) (ltsz. IV. 84. 2. 1.). — Homokbánya. A bánya nyitásakor az eltermelt humuszból került elő egy füles, dák jellegű csésze, m.: 4,8 cm, szájátm.: 9,4 cm, fenékátm.: 4,6 cm. BERETTYÓÚJFALU — Herpály, Földvárhalom: Az 1977-ben megkezdett neolitikus és bronzkori település feltárását célzó ásatás 1981-ben is folyt, és 1982-ben fejeződött be. Magán a telltelepülésen az összefüggő I—

II. felület 400—420 cm-es kultúrréteget adott. Feltárás folyt még a telitől keletre mintegy 200 méterre fekvő, vízzel elválasztott laponyagon, ahol a herpályi kultúrához tartozó sírcsoportot, valamint a szakáihát—tiszai kultúra közti átmeneti korszak néhány gödre és néhány középső bronzkori gödör került elő, továbbá néhány avar sír. A korábbi években feltárt négy bronzkori réteg alatt előkerült újkőkori településmaradványok — a teilen kívüli településmaradványokkal együtt — lehetőséget adnak a herpályi kultúra teljes kulturális képének megrajzolására. A telit már a kifejlett korszakában üli meg a kultúra, s a 600 m

2-es felületen feltárt komplett házmaradványok — melyek nagy részét a tűz konzerválta — eddig ismeretlen részletek megfigyelését és tanulmányozását tették lehetővé. Az alsóbb szinteken (9—7.) tanulmányozhatókká váltak a herpályi kultúra klasszikusnak mondható háromosztatú háztípusai, melyekben a korszak kutatásának történetében először, sikerült egy jellegzetes kemencetípust feltárni. Az enyhén csonkagúla alakú, kétosztatú sütőlapú, négy csúcsán stilizált bikafejekkel díszített kemence általános minden épületben, a falhoz vagy a sarokba építve. 36