A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Művészettörténet - Sümegi György: Dienes János (1884–1962)

sületének tagjain kívül megjelent az örvendetesen fejlődő fiatalság is a kiállításon: Bottka Miklós, Berán Gyula, Biczó Ilona, Dienes János, Edvi-Illés Jenő, Vida Árpád stb."

15 Dienes litográfiái — a Művészetben megjelentek — tanulmány jellegűek. Az egyik kőrajzon egy majdnem egész alakos, biztos kézzel rajzolt, nemes vonalú nő látható. Dienes nem tölti ki szabályosan a teret, hanem csak a kép jobb oldali kétharmadát. Ruhája a testét teljesen eltakarja. A kalap és a ruha érzékenyen körvonalazott sötét foltjából csak a kissé féloldalasan beállított arc bal oldala világít ki. A színátmeneteket (feketéből a szürkébe, sötétből a világosba) is mesteri módon oldotta meg Dienes. Noha nem tudjuk, hogy személy szerint kiről készült a rajz, mégis egy század eleji, művészetszerető, művelt polgárasszonyt láthatunk benne. Egy típust, egy karakterisztikus század eleji embertípust jelenít meg. A figura derűs nyugalmat és higgadtságot áraszt (Női portré, 1909. litográfia, 470 x 270 mm, Déri Múzeum, Debrecen, ltsz: II. 68.35.1.). Másik kőrajzán egy félalakos, fátyolos nőt jelenített meg. Míg az előzőn a finom, leheletnyi átmeneteket is megfigyelhettük — itt épp a fehér és fekete, világos és sötét éles ellentétezésével ad drámaiságot a kompozíciónak. A fátyolos, kalapos, valószínűleg gyászoló hölgy arcvonásai belső nyugtalanságról, feldúltságról, fájdalomról árulkodnak. A drámai hatás fokozása érdekében — szinte már-már kontúrokkal — élesen elválasztja egymástól a sötét és világos felületeket, a képmezőt is fölosztja sötét és világos részre. A fény szinte zuhatagszerűen ömlik el ezen az erősen kontrasztos, állapotrögzítő rajzon. A női figura annak ellenére, hogy egyénített, általánosabb típust (a gyászoló nő) is megrögzít. Dienes kőrajzai azt is megmutatják, hogy már munkássága legelején fontos számára az emberreljellemével, a belső világával való foglalkozás, a megjelenített alakok lélektani jellemzésére és a típusteremtésre való törekvés. (1. kép) A Képzőművészeti Főiskola elvégzése (1909) után mint helyettesítő tanár (Toroczkai Oszvaldot helyettesíti) kerül Debrecenbe, a polgári fiúiskolába. Onnan — ugyancsak mint helyettes — 1910-ben átmegy a Dóczi felsőbb leányiskolába, mely 1913-ban gimnázium lett. Dienes 1912-ben alapít családot. Mindkét lánya (Éva és Klára) tanári diplomát szerez. „Anyám természetesen hozzám jött Debrecenbe. Ott is lakott haláláig."

16 Debrecenben a kisgrafika, főleg az ex libris szeretete és gyűjtése indította el a grafikai művészetek XX. századi megújulását. Az első debreceni könyvjegyet (A csikós) Toroczkai Oszvald rajzolta Nagy József számára. 1908—11 között Toroczkain kívül Bakoss Tibor, Dienes János, Haranghy Jenő és Király Jenő is készített Nagy József számára ex libriseket. Dienes 1910-ben négy könyvjegyet csinált kőnyomással a Kleinfeller-féle nyomdában. (Ezeken kívül még két-két Haranghy Jenő-, ill. Király Jenő-féle ex libris készült Debrecenben, kőrajz, litográfia formájában ebben az időben.) Dienes könyvjegyei: Ülő férfiakt, Kendős lány, Arcvázlatom, Kancsók. A „Nagy József könyve" feliratú, Arcvázlatom című lapján

17 jelentkezett már a később kiváló arcképfestővé fejlődő Dienes művészi iránya, érdeklődése, leginkább persze karakterizáló, lényegkiemelő készsége. E lapján a fény-árnyék ellen tétezés segítségével jellemzi az erőteljes és karakteres arcot. A Debreceni Déri Múzeum évkönyvének őséből, az 1912-es Jelentésből

18 megtudjuk, hogy „Nagy József polgári iskolai tanár a múzeumnak ajándékozta Toroczkai és Dienes János által rajzolt saját ex libriseit". (A Déri Múzeum gyűjteményeiben e lapokat nem sikerült megtalálni, talán a háborúk viharaiban szétszóródtak.) Biczó Ilonáról, az első Képzőművészeti Főiskolát végzett magyar nőről is készített litográfiát Dienes. A Debreceni Művészház megnyitásakor kiadott grafikai album számára (1924) készít ismét és utoljára kőrajzot, melyen egy fiatal, varró leányt jelenít meg ülő, fél15 Olgyai Viktor: A grafikai művek nemzetközi kiállításának tanulságai. = Művészet, 1909. 88. 16 Dienes János: i. m. 4. 17 Megjelent a Gyűjtő című folyóiratban: 1913. 6—7—8. XXV. képmelléklet. 18 Jelentés Debrecen szabad királyi város múzeumának 1912. évi működéséről és állapotáról (Debrecen, 1913) 8. 339