A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Toroczkai Oszvald (1884–1951) debreceni évei
Debrecen képzőművészeti múltjában, kár azokat kisebbíteni vagy befeketíteni... az Ady Társaság a múltban közismerten képzőművészeti arisztokrata volt a Műpártoló Egyesület demokrata színvonalával szemben." 33 Valóban igaz az, hogy az Ady Társaság óvatos volt az új tagok felvételénél, de ezzel a színvonalat védte. 1927—1940 között országosan is figyelemre méltó kiállításokat rendezett: a felhígulás csak 1941-ben következett be. A Képzőművészek és Műpártolók Egyesületének „demokrata színvonala" (Toroczkai elnevezése) időnként színvonalhiányt jelentett. Hogyan alakult Toroczkai egyéni karrierje ebben az időszakban? Hallatlan aktivitását bizonyította sokféle tevékenysége: kiállításokat rendezett (kiemelkedő volt az 1939-es MANSZ régi családi portrék kiállítása), restaurált (zenede Mirkovszky-freskói), okleveleket, bútorokat tervezett (pl. anyakönyvi hivatal szertartásterme), sgraffitót készített (krematórium), üvegablakot tervezett (Református Kollégiumban: Hatvani professzor), tanított a kereskedelmi, majd ipariskolában. Könyvillusztrálást is vállalt (Szép Ernő: Hortobágy, Szondi György: Az ismeretlen birodalom), plakátokat tervezett (Debreceni hét, 1934, Hőforrás, 1935, Karácsonyi vásár, 1940). Aktívan foglalkozott sokszorosítógrafikával: egyaránt dolgozott akvatinta, vernis-mou és hidegtű technikákkal (Fürdőzők, Pihenő komédiások, Almaszedők). Részt vett az Ajtósi Dürer Céh 1935-ben rendezett nemzetközi grafikai kiállításán, majd későbbi tárlatain is. 34 A Műpártoló Egyesület csoporttárlatain rendszeresen szerepelt: 1928-ban pl. Búcsúsok, Napraforgó, Alszik a cigánylány, A csősz bácsi kunyhója, Magyar lányka, 1929-ben Nagy fák között, Gölniczbányai utca, Gesztenyefák Gölniczbányán, 1930-ban Tavasz a falun, Mosnak az asszonyok, Debrecen határában, Virág és napsütés, 1932-ben A Tisza, Virágok között, Tiszadobi házak, A Bóthát Tiszadobon, Piros kendős lány, 1933-ban Füzes szélben, Holt-Tisza, Napos színek, Tiszalúcon este című műveit mutatta be. Ritkán vett részt országos kiállításokon, 1930-ban pl. a Napraforgók és a Gölniczbánya című olajképe szerepelt az Ernst Múzeum 115. tárlatán, a Szőke kislány című mű a Műcsarnok 1940-es kiállításán. 1935 novemberében gyűjteményes kiállítást rendezett a Déri Múzeumban, amelyen enteriőrjei, portréi mellett tiszai és mátrai tájképei kaptak hangsúlyt (őszi hangulat, Virágos tornác, Tiszadobi kislány, Tisza partján, Párás sugarak). Legfőbb élménye a természet volt: nyarait Csermelyen, Alsózsolcán, Görömbölytapolcán töltötte, 1931-től pedig rendszeresen járt Tiszadadára. 35 1944 őszén Budapestre látogatott, de a háború megakadályozta visszatértét. Itthon elpusztult a Vígkedvű Mihály u. 11. szám alatti háza, festményei jó része is. 1945-ben Budapesten telepedett le. 36 33 Kézírásos levél a Déri Múzeum adattárában, 1946. aug. 26-i keltezéssel. 34 Grafikai munkásságát Bérei Soó Rezső (A mai debreceni grafika — Debrecen, 1935) és Menyhárt József (Adatok Debrecen grafikai művészetéhez — Déri Múzeum évkönyve, 1957. szerk.: Béres András) ismertette. 35 Festészeti tevékenységét elsőként, átfogóan dr. Cs. (Csillag Miklós?) méltatta (i. m.). Az ő nyomán csoportosította Toroczkai festészeti életművét Menyhárt József (i. m.). 36 Toroczkai budapesti életéről Menyhárt József írt részletesen (DME, 1958—59 i. m.). Debreceni kapcsolataira utal Sz. Kürti Katalin. Képzőművészeti élet Debrecenben 1945—51 között. (Déri Múzeum évkönyve, 1972. 455—467. Szerk. Módy György és Ujváry Zoltán közreműködésével Dankó Imre Debrecen, 1974. 332