A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Toroczkai Oszvald (1884–1951) debreceni évei

zát egyénien rendezte be, szinte kivétel nélkül maga készítette bútorait, kazettás mennyezeteit, üvegablakait, használati és dísztárgyait. Egykori tanítványa, Menyhárt József így írta le az otthont: „A földszintes ház szobáit, az udvar felőli oldalszárny helyiségeit és az ezekhez épített műtermet nagy szeretettel és fáradhatatlan leleményességgel formálja, alakítja, szépíti. Célja az volt, hogy a lakrészeket funkciójuknak jegyében, saját és övéinek kényelmére, igazi művészotthonná varázsolja. A magas légterű szobákat mélyebben alkalmazott pótmennyezetekkel látja el, melyeket kazettásokra képezett ki, és a kazetták közét maga tervezte és színezte, a szoba hangulatához alkalmazott díszítésekkel látta el. A nagyobb falfelületeken alseccók jelképes figurái hirdették az élet és művészet szépségét. A homályosabb zugokat üvegfestmények felvillanó színei tették hangulatosabbá. A szobákat szélesre vágott ajtók fogták össze, melyeket az ő tervezte faragással és színes lakkozással díszített burkolatok kereteztek, és harmonizáló színű, dús anyagú textilek függönyöztek. A bútorokat — amelyek célszerűek, funkciójuknak megfelelően komolyak és vidámak — szintén ő tervezte."

24 Ebben a környezetben nevelte gyermekeit: Ágnest, Györgyöt és Dénest, akik közül Ágnes — Debrecen város koronázási ösztöndíjával — folytatta apja tevékenységét: a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be. Változó erőviszonyok között (1928—44) 1927. június 19-én megalakult az Ady Társaság. Ügyvezető elnöknek Juhász Gézát, főtitkárnak Kardos Lászlót, titkárnak Toroczkait választották meg.

25 Adott volt az a lehetőség, hogy a Műpártoló Egyesület mellett Toroczkai itt is vezető, egyik hangadó legyen, ő azonban pár hét után kilépett.

26 Nem tudni pontosan, mi okból: talán azt érezte, hogy nála erősebb művészi tehetségek (Gáborjáni Szabó Kálmán, Holló László, Senyéi Oláh István) mellett alulmarad, vagy veszélyeztetve érezte a Műpártoló Egyesület létét? Arra számított, hogy ő lesz a képzőművészeti osztály elnöke, és megsértődött? Tény, hogy október 27-én nélküle alakult meg a társaság képzőművészeti osztálya: elnöke Holló László, titkára Gáborjáni Szabó Kálmán lett. 1927—30 között az Ady-Társaság képzőművészei részt vettek a Műpártoló Egyesület csoporttárlatain. A fordulat 1931-ben következett be, amikor első önálló tárlatát rendezte az Ady Társaság képzőművészeti osztálya. Ennek megnyitása előtt így nyilatkozott az új elnök, Holló László: „A modern szellemű magyar művészet debreceni képviselői tömörültek az Ady Társaság képzőművészeti kiállításán... Az volt a célunk, hogy azok a debreceni művészek, akik lélekben, világnézetben, kifejezésük eszközeiben rokonok, együttesen és nagyobb nyomatékkal reprezentálhassák a maguk törekvéseit." Arra a kérdésre, hogy van-e rivalizálódás a két művészeti csoport között, ezt válaszolta: „Szó sincs róla. A Műpártoló Egyesület idősebb testvérünk, az Ady Társaság művész tagjai csaknem kivétel nélkül tagjai a műpártolónak, hiszen ennek a nagy múltú egyesületnek az igazgatója, Toroczkai Oszvald barátom, mindig készségesen helyt adott minden debreceni művésztehetségnek, akármilyen irányhoz tartozott is az. A Műpártoló Egyesület nélkülözhetetlen szerve Debrecen kulturális életének, éppen azért, mert úgyszólván az összes debreceni festőket és szobrászokat egyesíti tárlatain. Természetes azonban, hogyha azok a művészek, akik a mai magyar lélek mélyéből előtörő új művészeti irányok hívei, 24 Déri Múzeum évkönyve, 1957. 174. 25 L. Sz. Kürti Katalin A debreceni Ady Társaság képzőművészei című tanulmányát és az ott közölt irodalmat. Déri Múzeum Évkönyve, 1974. 751—776. — (Szerk.: Módy György és Szendrey István közreműk. Dankó Imre Debrecen, 1975) 26 Kézírásos levele a Művészház cégfejes papírján, 1927. okt. 18 — Déri Múzeum adattára. 330