A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Néprajz - Dankó Imre: A közép-európai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

Csoportöntudatuk is ezt diktálta, féltve őrizték cseh nemzeti sajátságaikat, élték hagyomá­nyokban gazdag életüket. Erős történeti tudatuk, hagyománytiszteletük a kiváltságos állapot felszámolását követő idők feudalizáló és németesítő megpróbáltatásai közt mutatkoztak meg igazán a maguk erejében: megtartották a chodokat cseheknek; mint népcsoport lassan­lassan a cseh nép egyik legjellemzőbb népcsoportjává váltak a köztudatban is. Ezt a hagyo­mányos csoportkultúrát írta le mesteri módon, minden tudományos munkánál beszédeseb­ben Bozena Nemcova híres, a chod családi élet mindennapjairól szóló munkájában, a Nagy­anyában. 24 Természetesen az élet Chodskóban sem állt meg. A polgári fejlődés itt is sok min­dent átalakított, elhagyott, s összességében ma már hiába keresnénk azt a színes viseletet például, ami annyira jellemzője volt a chodságnak. Érdekes azonban, hogy még ez a viselet sem tűnt el teljesen, még napjainkban is előfordul, hogy vasárnaponként, más ünnepeken, különösen pedig családi alkalmakkor, például lakodalmakkor, főleg a nők, felöltik rend­kívül színes, gazdagon díszített, drága, hagyományos ruháikat. A chodok ma is szeretik és nagyra becsülik a gyönyörű tájban elvesző falvaikat, városkáikat. Büszkén vallják magukat chodnak; nagy patrióták. Ma is beszélik sajátos dialektusukat, amit az jellemez, hogy egy kö­zépkori cseh nyelv népi archaikus vonásait őrzi. Ismerik és élik szokásaikat, amelyek legtöbb­je a chod történelemhez kapcsolódik. Ismerik és továbbadják a történeti mondák irányába kiszélesedő folklórjukat. Gyönyörködnek népművészetük (kerámia, fafaragás, népi zene­szerszámok, például dudakészítés, népdalok, népmesék, népzene, táncok) sokoldalú vi­lágában. A nők hagyományos viselete gazdagon ráncolt szoknyából, csipkés gyolcsblúzból, széles, színesen szőtt szalagdíszítésekből állt. A férfiak viselete sajátosabb volt, mert őrszol­gálataikkal szoros kapcsolatban alakult ki: széles karimájú fekete kalap, kezükben az el­maradhatatlan csákány, hosszú, lefelé bővülő posztókabát. A chod népéletnek ma is fontos része a zene, az ének, különösen pedig a dudamuzsika. Ennek említésénél ki kell térnünk ar­ra, hogy régen a duda sípja csak szilvafából, a kürt pedig csak a magyar szürke ökör szarvá­ból készülhetett. Asszonyaik gyönyörűen hímeznek, a csipkeverést is régóta gyakorolják. Igen elterjedt köztük az üvegfestés (szentképek) is. Ezt a színes népéletet, ennek minden le­hetséges tárgyi és szellemi anyagát gyűjtötte össze a chod nép nagyszerű, hagyománytisztelő fia, a domazlicei Jindfich Jindfich (1876—1967) zeneszerző. Jindrieh a chod népzenétől ösz­tönözve vált korunk egyik jelentős cseh zeneszerzőjévé és néprajzi gyűjtőjévé. 25 Domazlicé­ben ma két múzeum működik. A chod várban elhelyezett Chod Múzeumról — ami régészeti, történeti, helytörténeti anyaggal rendelkezik — már szóltunk. 26 A másik múzeum Jindfich Jindfich zeneszerző néprajzi, népművészeti anyagát tárja a látogatók elé, ez a chod népcso­port etnográfiai gyűjteménye. 27 Kiállítása elsőrenden a chod lakóház belsejében mutatja be a bútorokat, egyéb berendezési tárgyakat, háztartási eszközöket, ruhákat, lakásdíszítő tár­gyakat. A hagyaték ilyetén bemutatása rendkívül zsúfoltnak hat, mint ahogy az is volt a va­lóságban is. A zsúfoltság hatását fokozza a kiállított anyag rendkívüli színes volta (sok ke­rámia, üvegfestmények, festett bútorok, kendők, szalagok, pingált falak stb.). Az enteriőr­szerű kiállításrész mellett a múzeum időszaki kiállítások sorozatával is igyekszik a rend­kívül gazdag chod népművészeti, általában véve néprajzi anyagát bemutatni. 28 A két domazlicei múzeum a maga sajátos eszközeivel ugyancsak nagyban hozzájárult a chod hagyományok tiszteletéhez, újjáélesztéséhez. 29 Összegezve az eddig elmondottakat 24 Bozena Nemcová: Bábicka (Ford.: Zólyomi Antal. Nagyanyó. Bp., 1974). i. m. 25 Jindfich Jindfich: Chodsky zpevnik. I— VIII. H. és év n. Chodskói énekeskönyv. 26 Vladimir Baier: Rozvoj muzejnietvi na Domazlicku. (Z Chodského hradu, 1980) 1—6. A Jindfich Jindfich-múzeum 1972-ben nyílt meg. 27 JifiHana: Rozhrani dejin. (Z Chodského hradu, 1979) 1—5. 28 Iva Kumperová: Chodskych strak. (Z Chodského hradu, 1980) 45—37—45. 29 Jifi Spét: Muzea ve vyvoji spolecnosti a národni kultury. (Hely és év n.) 80—120. 295

Next

/
Thumbnails
Contents