A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Néprajz - Fehér Ágnes: Debrecen néhány szabadegyházi közösségének családmodellje

Az ún. „szombat iskolákon" a gyermekek szép számmal képviseltetik magukat. Az ifjúság körében is elsődleges feladatnak tekintik az adventista szellemű nevelést. A fiatalok általában 18 éves koruktól kezdve kérhetik „bemerítésüket", vagyis a vallásos közösség teljes jogú tagjává válhatnak. A Debrecenben működő baptista gyülekezet szintén a keresztény, patriarchális, hagyományos, nemek szerinti munkamegosztáson alapuló családmodellt tartja ideálisnak. Az alapokmányokat rögzítő dokumentum

3 a következőképpen foglal állást: „a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak...", „asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban". A gyermekek vállalása, a gyermekáldás szintén elválaszthatatlan része a családideálnak: „szülessenek fiaitok és lányaitok!"; „a fiatalabbak menjenek férjhez, szüljenek gyermekeket ..."; „Az Úr öröksége a fiak, jutalom az anyaméh gyümölcse" stb. A családi élet megszervezését, berendezését illetően a hivatalos egyházi vélemény a patriarchális családmodell mellett foglal állást. „A férfi legyen a fej, a nő pedig a szív" formula a családi szerepeket illetően is egyfajta tradicionalimust állít fel ideális modellként. A családi szerepekkel kapcsolatban figyelemre méltó annak a baptista fiatalembernek a véleménye, aki szerint sok esetben „világi" fiúk szívesen vesznek el „hivő" lányokat, mert „jobb feleség, jobb anya" válik majd belőlük a házasságban. Nyilván itt a morális elvárásokat emelik ki elsődlegesen mint az ideális házastárs legfontosabb kritériumát. „A családban az irányító szerepet a férfinak kell biztosítani" — vélekedett a fiatalok egy része. A gyermekek vállalása is fontos momentum a családideállal kapcsolatban a baptistáknál. „A sokgyermekes családban sok próbát kell kiállni. Az Úr terheket is szokott ránk róni, ezt hittel, türelemmel kell elviselnünk" — hangzott el egyik istentiszteletükön lelkészük prédikációjában. A gyermekáldás kérdése azért is preferált probléma számukra, mert a debreceni baptista gyülekezet elsősorban „belülről" termeli ki utánpótlását. Noha a missziói munkára, az evangelizációs tevékenységre nagy hangsúlyt fektetnek, friss, új keletű „megtérésekről", „kívülről, a világból" csak ritkán beszélhetünk. Ezért is tulajdonítanak nagy jelentőséget gyermekeik vallásos szellemben történő nevelésének már kicsi kortól kezdve. Gyermeklétszám a 35 éven aluli baptista házaspároknál: (1981. évi statisztika) 1 gyermek a családok 10%-ában, 2 gyermek a családok 36%-ában, 3-nál több gyermek a családok 12%-ában. A családmodell kettős képet mutat a baptista gyülekezet vallásos csoportja esetében. Az idős és középkorú generáció, ill. a fiatalok egy része azt a patriarchális családmodellt tartja követendő példának, melyben a férfi- és női szerepek mind a munkamegosztásban, mind szociáletikai értelemben tradicionálisan szegregálódnak.

4 Ez a csoport ragaszkodik elsősorban a felekezeti házasságok fenntartásához, a vallási endogámia kötött gyakorlatához. A fiataloknak egy bizonyos rétege azonban már a hagyományos családi minta átalakítására, bizonyos fokú „lazítására" törekszik, és nem utasítja el a vegyes házasságok lehetőségét sem. A baptista közösségben tehát a hagyományos, patriarchális, tekintélyelvű családmodellel szemben már egy minőségileg új családideál körvonalai kezdenek kibontakozni, mely előbb-utóbb a hivő családok eddigi életmód mintáját is át fogja alakítani. A debreceni keresztyén testvér gyülekezetben újra a sokgyermekes hagyományos családmodell típusával találkozunk. Az 1981. évi statisztika szerint a gyülekezetben 40 kiskorú gyermek nevelkedik. A családokban átlagosan négy gyermek van, és ez a szám a fiatal házaspároknál is jellemző. A gyermekeket a szülők rendszeresen elviszik a közösségi foglalkozá3 A Magyarországi Baptista Egyház alapokmányai. (Szerk.: Győri Kornél. Budapest, 1974.) 4 Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek (Budapest, 1979) 129. 275