A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Debreceni tálak, tányérok

szült tálat, amely azonban csak méreteivel különbözik az átlagos használati tárgyaktól, díszítés nem található rajta.

6 Ilyen irányú megfigyelései alapján feltételezte, hogy a remek csak nagyságában múlja felül a mindennapi edényeket, tehát tulajdonképpen csak túlméretezett használati edényekkel állunk szemben a remekek esetében. Bár kevés az anyagunk, hiszen csak három remek tál ismeretes a debreceni fazekasok munkái között, ugyanazt állapíthatjuk meg, mint a remek korsók és kanták bemutatásakor tettük, hogy a debreceni edényekre a díszítettség a jellemző.

7 A három darab közül valószínűleg a legkorábbi az a tál, amelyen sem évszámot, sem nevet nem találunk.

8 (1. kép) Az előzőekre visszautalva a remek korsók elemzése alapján feltételezzük, hogy ez az évszám és név nélküli készülhetett a legkorábban, feltehetően az 1830asévek előtt. Remek voltát a peremrész belső oldalára beütött pecsét igazolja, amelyet két helyen egymással szemben helyeztek el. Peremén fehér és sötétbarna színből összeállított háromszögalakban szerkesztett vonalkázás közeiben sárga kacskaringóval az 1819-es vörös mázú remek korsó nyakán levő díszítményt idézi.

9 Alatta sötét színben függőleges fehér vonalazott részek között fehér közepű körülpontozott elem alkotja a következő sávot. Oldalán hullámzó indán karéjos barna és kis hosszúkás zöld levelek között kettős, sötétbarna és fehér közepű ötszirmú virágok helyezkednek el, váltakozva hajlanak két oldalra. Közepének díszítése sajnos eléggé sérült, a festék lepattogzott, csak annyi vehető ki, hogy hajló száron karéjos és sima levelek között helyezkednek el a kisebb és nagyobb virágok. A következő sajnos töredékesen maradt fent.

10 A szokásos formájú tál írókás díszítésű. Kihajló vízszintes peremén fehér hullámzó száron zöld és barna egyszerű levelek láthatók. Fehér hullámvonal alatt két barna csík fog közre egy széles fehér sávot. A rézsút haj ló oldal díszítését kanyargó virágos inda alkotja. Zöld és barna egyszerű levelek között kettős levélkoszorúból fehér virág emelkedik ki, közepében barna hullámvonal. Kék-zöld-barna sorból áll a szőlőfürt, amelynek érdekessége, hogy az egyes szemek teljesen eltávolodtak egymástól. Öblén S alakban hajló indán hasonló virágok, levelek. A barna levelek és virágok esetében úgy tűnik, hogy a festéshez ecsetet használt a fazekas, aki nevét megörökítette a peremen, Kovács Mihály, 1854-ben lett céhtag.

11 Különleges helyet foglal el a remekek sorában Tóth Bálint 1864-es tálja.

12 (2. kép) Ezen az edényen láthatjuk utoljára teljes pompájában a debreceni fazekasság évszázados harmonikus stílusát. A nagy gonddal készített edény peremrészén hullámvonalak között kettős ívek, belsejében pontok, a vonalak között ötszirmú virág alkotja a díszítést. Peremén zöld hullámvonal, sötétbarna és fehér sávok után az ismert hullámzó virágos inda jelenik meg karéjos és kisebb levelekkel. A díszességre való törekvés fejeződik ki abban, hogy az indákon az említett levelek mellett rozmaringlevelek is találhatók zömmel fehér színben, de kevés barna is akad köztük. A virágok ötszirmúak, fehér közepüket barna pontsor övezi, majd a szirmok külön állnak, közöttük fehér vonalkák. A tál közepében egy kétfülű, rácsozott díszítésű vázából háromágú, hajló szárú virágbokor emelkedik ki kisebb virágokkal övezve. A nagyméretű virágok a belsejükben részekre osztottak csoportjába tartoznak, vo6 Kresz Mária: A kerámiagyűjtemény gyarapodása. Népr. Ért. XLV. 1963. 138—139. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Kresz Máriának, aki munkámban segítséget nyújtott. IP. Szalay Emőke: Debreceni vörös mázas céhremekek. Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. (Szerk. Módy György, Balassa Iván, Ujváry Zoltán, Debrecen, 1982) 441—452. — Uő.: Debreceni zöld mázas céhremekek. A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 1981 (Szerk. Dankó Imre, Debrecen, 1983) 203—223. 8 Néprajzi Múzeum. Leltári sz. 68.33.164. 9 Közölte Kresz Mária: A kerámiagyűjtemény gyarapodása. Népr. Ért. LII. 1970. 28. kép. 10 Déri Múzeum. Leltári sz. V. 1923. 36. 11 Ismert zöld mázas remek korsója P. Szalay E.: Debreceni zöld mázas céhremekek i. m. 7. kép. 221. 12 Néprajzi Múzeum. Leltári sz.: 62. 139. — Közölte Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete. Budapest, 1981. 221. 8. kép. 224