A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Debrecen bank- és hitelélete 1919–1929

bankok vagyonára és részvény tökéjére BankDebreceni Debreceni KözgazdaBelvárosi Debreceni Rank Rt egyesület Gazdák Gazdasági sági és VáltóTakarékDebreceni Rank Rt Összesen Rt. Bankja Rt. Так.-pénzt. üzlet Rt. pénzt. 1JU.11 IV IX. 1. 7041 3 981 3 635 4 866 1 173 1080 192 706 8157 4612 4 212 5 637 1 360 1 251 223 257 3,65 2,07 1,89 2,53 0,60 0,56 100,0 1500 1000 1000 1000 400 500 27 500 1738 1 159 1 159 1 159 463 579 31 860 5,45 3,64 3,64 3,64 1,45 1,82 100,0 5461 5 515 3 932 42 374 900 1 130 341211 59 60 43 461 10 38 3 742 1,59 1,61 1,14 12,33 0,26 1,02 100,0 500 1000 1000 2 000 400 500 35 940 5 11 11 22 4 5 391 1,36 2,73 2,73 5,46 1,09 1,36 100,0 348 690 555 280 1 623 066 478 243 20 482 846 — 63 100 292 — 86 3 310 — 1,89 3,02 8,82 — 2,60 100,0 — 60 000 10 000 50 000 — 500 1 858 100 — 11 2 9 — 0,09 325 — 3,33 0,55 2,78 — 0,03 100,0 lenni, 1923-as adataik. nem is létezik 1923-ra.) Következésképpen Debrecen hitelhálózata a háború és az infláció éveiben kimutathatóan rendkívül súlyos, nagyarányú veszteségeket szenvedett. A tőkeerő s a vagyoni helyzet összehasonlításán túl sokat árulnak el a változások tendenciájáról az intézmények számában bekövetkezett eltolódások. A szanálási válság utáni évig (1927) eredeti nevét megtartva (de jórészt affiliálva) működött tovább 18 pénzintézet; azonban megszűnt 16, beolvadt 3, felszámolás alá került 4, kereskedelmi vállalattá átalakult 2, kényszeregyezséget kötött 1, s az újonnan alakultakkal fővárosi bank fiókja lett 13. Végeredményként 26 intézet megszűnt, 13 fiókká lett, de ezekbe a csoportokba be nem sorolható 18 intézet — bár ezek eredeti nevüket megtartották, tehát látszólag önállóak maradtak — közül a nagyobb hányad affiliálva lett. Ezen számok jelzik, mondhatni magukba foglalják városunk hiteléletében az infláció és a stabilizációs válság alatti időben bekövetkező legfőbb változást, nevezetesen a. fővárosi bankok behatolását a helyi pénzpiacra. E kérdés elemzésénél a következő összetevőket kell figyelembe venni. Először is — mint már utaltunk rá — országunk, de vidékünk gazdasági életében kiváltképp ugrásszerűen megnőtt a tőkeigény, miközben a felhalmozás kismértékű maradt. Ráadásul — és ez a másik tényező — városunk pénzintézetei tőkeerejüket, vagyonukat tekintve módfelett meggyengültek, és közülük több be is szüntette tevékenységét. Ezekkel egy időben tapasztalható a húszas évek elején az idegen tőke visszahúzódása is. Történt ez egyrészt a rendezetlen viszonyok, másrészt azért is, mert az eddig fő hitelező országok (Németország, Ausztria) maguk is adós országokká lettek. Következésképpen a vidék pénzügyi életében egy behatolásra alkalmas vákuum keletkezett, amit a fővárosi bankok ki is használtak. Kihelyezhető tőkefeleslegüket elsősorban a vidéki nagybankok, intézmények „megse213