A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Debrecen bank- és hitelélete 1919–1929

azután sor került az Alföldi Takarékpénztár Rt., Debrecen alakulására is.

7 Bár mellettük működött még néhány intézmény, de a periódusonként kialakuló gazdasági válságokat csak a már említett bankok élték túl. Az eddig említett debreceni pénzintézeteket mind részvénytársasági formában alapították. Az 1883. évben egy addig nem ismert típusú új intézet alakult meg, s a következő év elején meg is kezdte működését: a Debreceni Kölcsönös Segélyzőegylet? Népbankjelleggel kisemberek tőkéjét gyűjtötte össze heti befizetések formájában, és adta kölcsön — aránylag kedvező feltételek közt —• ugyanezen rétegeknek. A vidék legerősebb szövetkezeti hitelintézetévé fejlődött az évek során, s csak 1948-ban szüntette be működését. Példáját már a következő években, még inkább a századforduló után számos intézet követte, amelyek éppen korszakunk elején vagy azt megelőzően 1918—20-ban kénytelenek tevékenységüket beszüntetni. Városunkban a hitel- és tőkeigényt 1913-ban 18 bank és takarékpénztár, 2 fiókintézet, 17 különböző szövetkezet és segélyzőegylet biztosította. Ekkorra azonban a város két régi intézete nem bírta a reá háruló terheket, és az országos nagybankok nyomásainak engedve affiliáns intézetekké váltak. A Debreczeni Első Takarékpénztár a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt., Budapesttől, az Alföldi Takarékpénztár Rt. pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól. Ezzel elkezdődött egy, a periódusunkban majd kiváltképpen felerősödő mozgás, nevezetesen a pesti pénzintézetek behatolása a debreceni pénzpiacra. Ennek a benyomulásnak két fő formája létezett az első világháború előtt. Az egyiket már jeleztük: szorult helyzetben levő bankok affiliálása, érdekkörbe vonása; a másik pedig önálló fiókok alapítása volt.

9 Az utolsó békeévben már lehetett érezni egy újabb válság jeleit. Ennek ellenére a debreceni bankok kimagasló eredményekről tudtak évzáró mérlegeik alapján részvényeseiknek beszámolni. A helyi intézetek közül messze kimagaslik a Debreceni Első Takarékpénztár Rt. 9 milliós alaptőkéjével, valamint 81 és fél millió koronás vagyonával. Eszerint a DET ez évi tiszta vagyona az összes debreceni bank vagyonának 42,35%-t képviseli. Nagyságára az is jellemző, hogy az utána következő négy bank (Hitelbank Rt., Általános Forgalmi Bank Rt., Ipar és Kereskedelmi Bank Rt., Alföldi Takarékpénztár Rt.) összvagyonánál is többel rendelkezett. Talán az ennyire vázlatos ismertetéssel is sikerült érzékeltetni, hogy a meg-megújuló helyi és világméretű gazdasági válságokkal teletűzdelt időszak ellenére hatalmas fejlődésen ment át a város kiteljesedő és erősödő hitelrendszere. Azonban ez az óriásnak, izmosnak hitt rendszer az első világháború alatt s főleg utána megrendítő erejű vérveszteséget szenvedett, és helyzete erősen megingott, szoros összefüggésben az adott gazdasági-politikai-társadalmi viszonyokkal. Sok vonatkozásban súlyos veszteséget okozott az első világháború, majd a következményei is. A versailles-i Trianon kastélyban aláírt béke Közép-Európában az akkori hatalmi versengés pillanatnyi állását tükrözte, és mélyen érintette a magyarságot. E béke szentesítette a történelmi Magyarország 33,368%-ra zsugorodását. Az áttelepültekkel megnövekedett a népsűrűség az erre a területre számított 82 fő/km

2-ről 86-ra.

10 Az amúgy is válságba jutott és még a békés termelésre való áttéréssel vesződő ipar munkáselbocsátásokkal védekezett. Magasra szökött a munkanélküliek száma, melyet a mesterségesen felduzzasztott hivatalnoki szervezet sem tudott kellő mértékben mérsékelni. A gazdasági talpra állást tovább nehezítette az a körülmény is, hogy a Tanácsköztársaság fegyveres ellenállásra kény7 Nagy Magyar Compass (Szerk.: Mihók Sándor). Továbbiakban: NMC. 8 Somlyai József: A Debreceni Kölcsönös Segélyzőegylet mint szövetkezet ötvenéves története 1883—1933. 9 Kereskedelmi értelemben fiókosítás, érdekkörbe vonás. Akkor jön létre, amikor egy vállalat tulajdonjogát vagy legalább is részvénytöbbségét egy másik vállalat megszerzi, érdekkörbe vonja. 10 MStak. 69. 209