A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Balogh István: Dr. Ecsedi István naplójegyzetei (1920. ápr. 10–1928. febr. 15.)

1. Szózat, katonazene. 2. Ünnepi beszéd, korm(ányzó). 3. A keresztény egyház papjai felkéretnek, az egyházkerület elnökségét írásban. Aranybika, 6—8 Csokonai Színház.

1 1920. ápr. 13. Délben a gazdaközönség üdvözli a püspököt a kabinetirodától érkezett fényes elégtétel alkalmából. Szomjas (Gusztáv) kormánybiztos néhány gazdát magához hívat fontos ügyben. Kertész Imre, Jóna János, Ecsedi I(stván) elmennek. Szíves fogadtatás. Közli, hogy Rubinek (Gyula) nem jöhet. Kimagyarázza, hogy miért járt a keresztény párt küldötteivel a Vagongyárban. Nem ajánl képviselőjelöltet), a kerület válasszon. Csak békés együttműködést kíván. A püspökkel esett incidenst sajnálja, és azt állítja, hogy ő intézte el. Délután a gazdák küldöttsége gróf Dégenfeld Józsefet, egyházkerületi főgondnokot keresi fel az Alföldi Takarék épületi lakásán. A küldöttség Jóna István, Jóna János, Csiszár Ferenc, Pásztor Gyula, Vásáry József, Ecsedi István, Jóna István, a gazdák nevében megköszöni a grófnak, amit a püspök rehabilitációjában tett és ígéri, hogy a debreceni gazdákra számíthat, ha a református vallás sérelméről van szó. Dégenfeld hálásan megköszöni a rokonszenvet, és kifejti, hogy a tábornok félre volt vezetve. A kabinetiroda fényes elégtételt adott neki (ti. Baltazár Dezső püspöknek). Az a hír járta, hogy a katolikusok kérték a Kossuth utcai református templomot, mert szerintük abba nem jár senki. Érthető felháborodás a református részen. Este a 14. színházi erkélyre az Arany János Társaság által felajánlott páholyjegyet az elnök nem fogadta el, mert a társaságnak nagy része volt a püspök heccében.

2 • 1920. jú/. 9. Tiszti igazoláson Jóni tábornok kérdi egy fogságból hazatért tartalékos hadnagytól: „Nem látott olyan jelenetet fogságba esés közben, hogy a katona főbe lőtte magát?" „Nem — válaszolta —, mindenki örült, hogy az életét megmenthette, és a haza se nyert volna vele!"... Az ősök szabadságharc korabeli kardját a fiak és az unokák rozsolni használták a mezőn... Egy kocsis majd elgázolja Boldizsár (Kálmán) rendőrkapitányt. Odaszól, nem tud vigyázni, nem tudja, hogy én a mezőrendőr-kapitány vagyok. A kocsis odaszól: „Ló...sz. maga, nem rendőrkapitány" Jótékonyság, karhatalom, Nemzeti Tanács. MOVE. Ez kurzus, nem lehet ellene tenni, ki kell magát dühöngeni. 1920. jú/. 14. Bizalmas értekezés a városháza nagytermében a polgárőrség felállításáról. Zsidót, volt szabadkőmívest nem hívtak meg. Elhatározzák, hogy felállítják, de zsidót és szabad1 Horthy Miklós kormányzó látogatása 1920. április 14-én volt. Ekkor került sorra a debreceni gazdapolgárleányok által hímzett csapatzászló felszentelésére, amely a háziezred zászlója lett. A zászlószentelés a szerveződő helyi jobboldal és a város hagyományait őrző liberális irányzat első összecsapása volt. Programra és az eseményekre: Debreceni Újság (DU.) 1920. ápr. 6., 10., 15.; Hajdúföld (Hf.) 1920. ápr. 10., 12., 15.; a zászlószentelésre Ecsedi István Debreceni Képes Kalendárium (DKK.) 1921. 32—35.; Csobán Endre: Két világháború között. = Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye (Db., 1940. Vármegyei Szociográfiák XII.) 81—82. 2 A szerveződő jobboldal nyomására a kormányzó látogatása előtti napokban a katonai nyomozóosztály dr. Baltazár Dezső püspök letartóztatását fontolgatta. A püspököt a letartóztatástól a kormányzói kabinettiroda közbelépése mentette meg, amely felkérte az ünnepségeken való részvételre és a kormányzó fogadására. A kormányzó látogatást tett a Nagytemplomban, a templom kapujában a püspök fogadta és megáldotta. — DU. 1920. ápr. 10. 192