A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről

Mert a költsön pénz-kiadás feltételei a legnagyobb summákra nézve is csak azok lévén, mellyek a legkisebbekre nézve: a melly gyűlés meg tudja ítélni tellyesíttettek é a normális feltételek a kissebb summákat kérők által, ugyanezt miért ne tudná megítélni azokat illetőleg is, kik nagyobb summákat akarnak kivenni, által nem láthatom. Ezen szempontból nézvén tehát a dolgot mind egynek tartom, akármelyik gyűlés committalja a nagyobb, szintúgy mint a kissebb summák kiadását, csakhogy a committensek a normális feltételekből semmit el ne engedjenek, vagy ha valamit elengednek, a Cassának a miatt történhető káráról jót álljanak. De ha a dolgot más oldalairól is szemügyre veszszük, több okokat fogunk találni, mellyek azt ajánlják, hogy a költsön pénz kiadásokban bízassék meg a gazdasági gyűlés minden megszorítás nélkül. Mert ha itt a gazdasági gyűlés csak bizonyos summáig bizatik meg, annak sok roszsz következései lehetnek, mint voltak eddig is; ellenben, ha tellyesen és minden megszorítás nélkül megbizatik, abból tsak jó következhetik, roszsz legkisebb sem. Ugyanis: а, На а gazdasági gyűlés activitása a költsönpénz-kiadásban csak bizonyos summára szoríttatik, bár ha nagyobbra is mint a mostani, úgy az annál nagyobb summák coromittálását vagy csak magának tartja fenn a fő tiszteletű Consistorium, vagy megosztja azt a helybeli Sz. Ekklésiával, mint most. Az első nem lenne tanátsos részint mivel Superintendentialis gyűlések ritkán tartatván, a nagyobb summákat kérőknek sokáig kellene várakozniok; részint pedig, — a mi még nagyobb tekintetet érdemel, — mivel félő, hogy ebben, a helybeli Sz. Ekklésia a maga eddigi jussának megsértetését fogná látni, s ez, a még alig helyre állott békességet újra meg fogná zavarni. A mi pedig a másodikat illeti: eddig is viszszatetszett sokaknak, ezután pedig, ha a gazdasági gyűlés még jobban organizáltatik, még inkább viszsza fog tetszeni, ha a gazdasági gyűlés, hol mind a fő tiszt. Sptdtia, mind a helybeli Curatoratus, mind a Professoratus képviselve vágynak a költsönpénz-kiadásokra nézve kevesebbe bízatnék meg, mint a helybeli Ekklésia gyűlése, hol sem a Fő Tiszt. Sptdtia, sem a Professoratus részéről nints jelen senki; s ennek már csak annyiban is káros következése lehetne, hogy a jövendőben itt helyben lakó nagyobb rangú Superintendentialis Assessor Urak, kiknek részvétele Oskolánk gazdasági dolgainak igazgatásában kívánatos volna, könnyen idegenkedhetnének tagjai lenni egy ollyan gyűlésnek, melly a Debreczeni Ekklésia gyűlésének alatta van. De van ezen dolognak egy még sokkal kényesebb oldala is, ez t.i. hogy ha egy ollyan törvény által, melly szerint a költsön pénz kiadásokban a gazdasági gyűlés tsak bizonyos mérséklett summáig, a helybeli Ekklésia gyűlése pedig határ nélkül megbizatik, facto elesmertetik az, hogy a helybeli Ekklésiának, nem tsak a mennyiben a gazdasági gyűlésekben képviseltetik, hanem azonkívül magának s magában is joga, még pedig — a gazdasági gyűlésnél — felsőbb joga van a Collegium gazdasági dolgainak intézéséhez: úgy amaz elv szerént, mellyet Fiscalis úr egyszer a gazdasági gyűlésben nyilván is kimondott, hogy a kinek valamiben nagyobbra joga van, kisebbre még inkább van, a Collegium helybeli Curatora mindent, a mit gondol, hogy a gazdasági gyűlésben nem úgy fogna eldöntetni, a mint ő szeretné, az Ekklésia gyűlésébe vihet, s ott ollyanok által, kik a dolgot voltaképpen nem értik, s kik ha azt értenék egészen máskép fognának ítélni, a maga informatiója szerint úgy döntetheti azt el, a mint akarja, a mire már eddig is vannak nevezetes példák. így egy ügyes Curator az Ekklésia iránt viseltető roszszúl értett szeretetből apródonként az egész administratiót, vagy legalább annak nagy részét az Ekklésia gyűlésébe deriválhatja, a melly pedig nehezen fogja valaha jegyző könyvét a Fő tiszteletű Consistorium eleibe terjeszteni, s e kép az egész administratio újra zavarba jöhet. Igaz hogy a fő tiszt. Sptdtia a nagyobb summák kiadásában nem az Ekklésia gyűlését, hanem az ezelőtt úgy nevezett locale consistoriumot bízta meg, hol a Professoroknak is helyök és szavok volt. De nagy kérdés helyre lehet e valaha a hajdan úgy nevezett consistorialis gyűléseket állítani, miután már néhány esztendei usus által eltöröltettek, s azelőtt is, — a mennyire ugyan én tudom, — csak ususon, és nem törvényen alapultak, sőt a Budai Zsinat mar fentebb (16. lap) emiitett 4-dik Canonanak ama czikkellyét: „in majoribus Ecclesiis etiam Professores majorum Scholarum ad Presbyterium eligi possunt", ellenek lehet fordítani. Már is ha locale consistoriumot emleget valaki, azt kérdezik az Ekklésia gyűlésének több ollyan tagjai, kiknek a hajdani consistorialis gyűlésekben helyük nem volt, hogy mi az a locale consistorium egyéb, hanemha a helybeli Ekklesia-gyülése? — De tegyük fel, hogy helyre lehetne állítani a régi locale consistoriumot: még akkor is hijányzani fogna abban a gazdasági gyűlések harmadik igen szükséges Elementuma, a Superintendentialis Assessorok. Azomban annak felsőbbségének elesmerése is a gazdasági gyűlések felett szinte úgy zavarba hozhatná a Collegium gazdasági dolgainak administratióját. Mert ha ezen elesmerésnél fogva az említett administratio nagy része a locale consistoriumba vonatnék is, ez a gyűlés sem gondolnám hogy jegyző könyvét a Collegiumi dolgokról a fő tiszt. Consistorium eleibe fogná valaha controlleria kedvéért terjeszteni. Ezenkívül a Consistorium öszve hivása a Curatortól függvén, ha akarja 3—4 hónapig s tovább sem tartat gyűlést, s akkor is csak azokat hivatja, a kiket tetszik, ellenben a kikről tudja, v. gondolja, hogy vele ellenkező értelemben lennének, azokat kihagyja, s utóbb ha kérdés támad, miért nem hivattak meg ezek s ezek, a hívogató Hajdú ostobasága leszsz az oka; mint ez mostanában is az Ekklesianak egy olyan gyűlésére nézve történt, hol igen érdekes tárgyról kellett szavazni. ß, Ha pedig a jól organizált gazdasági gyűlés a költsön pénz kiadásokban minden megszorítás nélkül megbízatnék, és ez által az a törvény, melly a gazdasági gyűlést a helybeli Ekklésia gyűlésének, vagy Consistoriumának nemi-neműképpen alárendeli, vagy legalább annál alább rendezi, elenyésznék: 155