A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

M. Nepper Ibolya—Módy György Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása A falu a XIII—XIV. században I. Debrecentől északnyugatra, a hajdúböszörményi út két oldalán fekvő Józsa keleti ré széből, Alsójózsáról 1975-ben jelentették a Déri Múzeumnak, hogy a Klastrom-part nevű határrészen, a felszínből jól kiemelkedő dombon földgyaluval sírokat bolygattak meg. A múzeum a további földmunkát akkor leállította. A megmozgatott földből előkerült kerámia töredékeket az Ifjúsági Házban működő helytörténeti szakkör gyűjteményében helyezték el. Jellegtelen őskori és szarmata cserepeket találtunk közöttük. 1976-ban a megbolygatott területen szántás után dr. Lévai Béla egy. adjunktus vezetésével a szakkör terepjárást végzett. A Klastrom-part legmagasabban fekvő részén a habarcsos-téglatörmelékes szántásban egy szélesre kalapált aranyból készült S-végű hajkarikát is találtak. A lelet a Déri Múzeumba került. A Józsán megkezdett területrendezés 1981-ben a Klastrom-partot is érintette. Házhelyeket szándékoztak itt kiosztani, mint a határrész déli sávjában. A megbolygatott sírok, a felszínre került tégla-habarcstörmelék bizonyította, hogy itt kell keresni az 1570-es évektől fokozatosan elnéptelenedett és 1594-ben elpusztult Szentgyörgy falu templomhelyét. Ezt a korábbi helytörténeti irodalom ide is helyezte. így a területrendezést megelőzendő leletmentő ásatásra kerítettünk sort szeptember 14. és 26-a között. A részben társadalmi munkával, részben a helyi tanács, de nem utolsósorban Lévai Béla mecénássága segítségével végzett kutatás eredményes volt. Sikerült fellelni egy XIII. századi templom alapmaradványait és feltárni a kutatószelvények területén előkerült sírokat.

1 A Klastrom-part egy nagyjából északnyugat—délkelet irányban elhelyezkedő hátság. Legmagasabb része éppen ott van, ahol a 35. sz. út és a Tócó csatorna egymástól majdnem a legkisebb távolságra, párhuzamosan fut (1. rajz). Ezt a hátságot, illetve dombot Magyarország I. katonai felvételének megfelelő térképlapján nem jelezték. Ez azért feltűnő, mert ugyanakkor lelőhelyünktől alig egy kilométerre kelet—északkeletre megtaláljuk a Szent Györgyi homok halom nevű halmot, ami nem sokkal lehetett magasabb a Klastrom-partnál. A XVIII. század végén Szentgyörgy templomából már nem lehettek felmenő falak, mivel ezt ilyen esetben jelzik a térkép-szelvények készítői. Jelezték viszont a Debrecen felé vezető út mentén, a jobb oldalon, lelőhelyeinktől délkeletre a Rózsás csárdát. Egy 1794-ben készült uradalmi térkép 1 Az arany S-végű hajkarika leltári száma: DM IV. 82. 27. 1. —'A leletmentésről először M. Nepper Ibolya adott hírt. = Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 35. (Budapest, 1982.) 92. A kutatás támogatására Lévai Béla 10 000 Ft-ot utalt át a Déri Múzeumnak. —• Szentgyörgy falura, ill. templom helyére lásd Zoltai Lajos: Debrecen sz. kir. város határának kialakulása és birtokainak megszerzése. = Debreczeni Képes Kalendáriom XVII. évf. (1917) 27. Itt írja: „.. .temploma a Tócó jobb partján állott, a Csillagos csárda közelében". — Uő: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI—-XV. századokban (Debrecen, 1925) 42—43. — Uő: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából (Debrecen, 1936) 123-—124. Innen tudjuk meg, hogy a Csillagos csárdát elbontották. — Módy György: Józsa község településtörténete 1872-ig. In: Józsa nagyközség 100 éve. 1872—1972. (Szerk.: Szűcs Ernő, Debrecen, 1972) 10—14. — Már M. Nepper Ibolya ásatásának ismeretében jelent meg a névtudományi értéken túl is adatgazdag, a történeti fejlődés vázlatát bemutató tanulmány, Lévai Béla: Józsa története a földrajzi nevek tükrében. = Múzeumi Kurír 37. sz. 1981. november. (IV. k. 7. sz.) 3—50. Ebből különösen is lásd. a következőket: Csillagos csárda vagy Vai csapszék, i. m. 19. Klastrom-part, i. m. 28. Lebuj csárda vagy Szentgyörgyi csapszék, i. m. 30. Rózsás csárda, i. m. 35. Szent György templom, i. m. 38—39. Telek-út, i. m. 39. 91