A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Siroki Zoltán–Ötvös János: Trópusi madárfajok tojásaiból álló gyűjtemény a Déri Múzeumban

lett és az eredeti zöld színén kívül mutáció révén számos színváltozata keletkezett. Beszédre is meg­tanítható. Tojásszám: 5—6. Ékes papagáj (Neophema pulchella) — Hazája Ausztrália. Kék, zöld, sárga és fekete színek teszik tollazatát feltűnővé. Hossza 210—220 mm. Hazájában a dombvidék erdővel borított területeit része­síti előnyben. Az emberrel szemben bizalmas. Inkább éneknek nevezhető kellemes hangja van. A fog­ságban könnyen költ. Tojásszám: 4—5. Vörösbegyü papagáj (Neophema splendida) — Hazája Dél- és Délnyugat-Ausztrália, ahol az Eucalyptus cserjékkel és sündisznófüves (Spinifex sp.) benőtt dombvidék lakója. Az ékes papagájnál is díszesebb tollazatú madár. Pompás színezete mellett a legjámborabb papagáj. Tojásszám: 5, 6. Rózsáshasú papagáj (Neopsephotus bourkii) —• Hazája Nyugat- és Dél-Ausztrália belső részei. A legrégebben tartott és tenyésztett, egyben a legegyszerűbb tollazatú laposfarkú papagáj. Jámbor madár, még a legkisebb díszpintyekkel is együtt tartható. Költetni azonban külön kell. Hazájában a század elején a számuk annyira megfogyatkozott, hogy 1958-ban kihaltnak nyilvánították. Azóta azonban újra előkerült és a kihalástól többé nem kellfélteni. Tojásszám: 4. Éneklő papagáj (Psephotus haematonotus) — Hazája Dél- és Délkelet-Ausztrália. Hossza 210— 220 mm. Azonos színek tarkítják, mint az ékes papagájt, csak más elrendezésben. Hazájában a nyílt Eucalyptus szavannák lakója. Igazi kultúrmadárrá vált, a megművelt területeken és a kertekben gya­koribb, mint eredeti tartózkodási helyén. A telepesek kedvenc madara, gyommag pusztításával hasz­not hajt. Riválisa az Európából betelepített seregély, amely az odúkból az éneklő papagájt kiűzi. Ezért a telepesek mesterséges fészekodvakat akasztanak ki részükre. Egymagában költendő. Sem saját fajával, sem más papagájfajjal nem fér meg. Tojásszám: 5, 6. Rozella papagáj (Platicercus eximius) — Hazája Kelet-Ausztrália, ahol igazi kultúrmadárrá lett. Camberra és Sydney parkjaiban is otthonos. A legmutatósabb laposfarkú papagáj. Vörös, sárga, kék és fekete színek teszik feltűnővé tollazatát. Könnyen és megbízhatóan költ. Hossza 300—380 mm Tojásszám: 5, 6. Stanley papagáj (Platicercus icterotis) — Hazája Délnyugat-Ausztrália. Hossza 280 mm. Feje és egész alsó része vörös, pofáján jókora sárga folt van. Ugyanazt a szerepet játsza Délnyugat-Ausztrá­liában, mint a rozella keleten — kultúrmadár lett és csatlakozott az emberhez. Kellemes, bizalmas természetű madár, melynek nem nagy férőhely kell. 100—50x50 cm méretű kalickában már ered­ményesen költ. Tojásszám: 5. Gyűjteményünkben csak 2 tojás van, ugyanis 3 kikelt, 2 pedig üres volt. Pennant papagáj (Platicercus elegáns) — Hazája Ausztrália keleti partjain végighúzódó hegység. Nagytermetű, jórészt vörös színű madár. Hossza 340 mm. 6 alfaja van. A legkisebb, egyben a leg­vörösebb a hegység tengerparti erdőségeiben él. A legvilágosabb alfaj a hegység másik oldalán el­terülő száraz, fás szavannák lakója, már nem vörös, hanem sárga színű. Nyugodt természetű, szívós madár. Nem a legmegbízhatóbban költ. Tojásszám: 5, 6. Nimfapapagáj(Nyphicus hollandicus) — Hazája a páradús és nedves tengerparti területek kivéte­lével egész Ausztráliában. A hullámos papagáj után a leggyakrabban tartott és tenyésztett laposfarkú papagáj. Tollazatán uralkodik a szürke szín. Feje sárga, pofafoltja narancsvörös. Idők folyamán do­mesztikált madárrá lett és több színváltozata ismeretes. Tojásszám: 5,6. Örvös papagáj. Kis sándorpapagáj (Psittacula krameri) — Hazája Elő- és Hátsó-India, Afrika és Mauriciusz szigete. Hossza 420 mm. Zöld színű, az állátói egy fekete csík húzódik a tarkójáig, hogy ott egy széles, rózsaszínű szalaggal egyesüljön. Indiában a leggyakoribb papagájok közé tarto­zik. Minden más papagájfajjal összeférhetetlen. A költést nem tanácsos ellenőrizni. Tojásszám: 5. Kék fejű papagáj (Psittacula cyanocephala) — Hazája Elő-India, Ceylon. Hossza 250 mm. Békés természetű, piros, sárga és zöld színekben pompázó papagáj. Fogságban könnyen költ. A költési időn kívül más madarakkal is együtt tartható. Tojásszám: 3. Feketefejü törpepapagáj (Agapornis personata) — Hazája Afrika. Hossza 150—160 mm. Feje fekete, egyébként tollazatában a sárga és zöld színek uralkodnak. A legkedveltebb Agapornis faj. Könnyen költ. Tojásszám: 4, 5. (9. kép) Rózsás törpepapagáj (Agapornis roseicollis) — Hazája Afrika. Hossza 160—175 mm. Feje piros, egyébként zöld színű. Hazájában fészekparazita, a telepes veréb és a mahali szövőmadár fészkét veszi igénybe. A fogságban odúban költ. Tojásszám: 4, 5. Alexandra papagáj (Polytelis alexandrae) — Hazája Közép- és Nyugat-Ausztrália belső részei, ahol a száraz sztyeppékét és félsivatagi területeket lakja. A madárkedvelők egyik kedvenc madara. A fogságban jól költ. Tojásszám: 5. Kékszárnyú verébpapagáj(Forpus cyanopygius) — Hazája Mexikó. Hossza 130 mm. Az Agapor­nisokhoz hasonló, de kisebb, zöldszínű, rövidfarkú papagáj. Könnyen költ. Tojásszám: 6,9. Gvajakilpapagáj (Aratinga erythrogenys) — Hazája Dél-Amerika. Hossza 330—360 mm. Feje és a szárnyhajlat vörös, egyébként zöld színű. Fogságban nagyon megszelídül és kellemes lakótárssá vá­lik. Első ízben Magyarországon tenyésztették 1974-ben. Tojásszám: 3. Kecskepapagáj (Cyanoramphus novaezelandiae) — Hazája Új-Zéland és a környező szigetek. Hossza 230—260 mm. Színe zöld, csupán a fején van vörös színeződés. Érdekes madár, állandó moz­gásban van. Költési időszakban magában tartandó. Könnyen költ. Tojásszám: 5. 65

Next

/
Thumbnails
Contents