A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére - Bényei Miklós: A Hajdú-Bihar megyei sajtó negyven éve 1944–1984

formációk iránti érdeklődés és egyre több helyi eredetű információ keletkezett.

40 Fokozatosan emelkedett a megyei napilap olvasóinak száma, mind népszerűbbek lettek az üzemi híradók, újjászülettek — nyílt vagy burkolt formában — a városi újságok, és megjelent a kábeltelevízió is. Mindazonáltal az erősen centralizált, hierarchikus felépítésű struktúra — ami az 1950-es évek elején a korabeli politikai viszonyokkal bizonyos fokig magyarázható (de nem elfogadható) volt — negatív vonásai egyre inkább előtérbe kerülnek, egyre inkább érezhetők a feszültségek. Éppen ezért a közeljövőben indokolt lesz a helyi, így a hajdú-bihari sajtó szerkezetét is újragondolni. A társadalmi-gazdasági mozgás és a szocialista demokrácia fejlődése előbb-utóbb úgyis kikényszeríti a módosítást. Bizonyosra vehető az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök térnyerése, mindenekelőtt a már meglevő kábeltelevízió hálózatának bővülése. A nemzetközi tapasztalatok alapján megjósolható az is, hogy a nyomtatott sajtó még sokáig megőrzi, sőt egyes területeken erősíti pozícióit. Számolni kell a városi, nagyközségi sajtó szélesebb körű újjáéledésével. Már ma is szembetűnő, hogy a bihari tájon, Beretytyóújfaluban nincs városi lap. A Hajdú-bihari Napló is mind nehezebben birkózik a megyei és a városi funkció egybehangolásával,

41 így — ha a pénzügyi feltételek megteremtődnek — egy külön debreceni újság indítása is szükségessé válik, hasonlóan Miskolchoz és Szegedhez.

42 Az olvasók, a terjesztők és a könyvtárosok jelzései arra utalnak, hogy egy megyei képeslap megjelenésére (hetente vagy kéthetente) is megérett az idő. Régi elképzelés egy debreceni rádióstúdió létrehozása. A mostani tervek szerint ez a Magyar Rádió egyik fiókja lenne — hasonlóan a több mint három évtizede működő vidéki adókhoz

43 — és 1987-ben kezdené meg a műsorszórást.

44 Ez lehetőséget kínálhat arra is, hogy keretében a városi rádió is megszerveződjön. Hasonló módon régebbi igény egy regionális (körzeti) televízió stúdió létesítése Debrecenben, ami eddig objektív okok miatt nem valósulhatott meg.

45 A helyi sajtótermékek alapítása, tevékenysége, sorsa stb. elválaszthatatlan része a megye történetének. Az egyes lapok — természetesen eltérő mértékben — fontos kortörténeti dokumentumok, értékes, elsődleges forrásai a történeti kutatásoknak. A megye négy évtizedes fejlődése tanulmányozásuk nélkül nem ismerhető meg igazán hitelesen. Mivel a hivatalos iratok egy része megsemmisült vagy egyáltalán nem is készültek feljegyzések, számos politikai, gazdasági, kulturális eseményről, kezdeményezésről, vitáról stb. kizárólag az egykori sajtóközleményekből értesülünk. Más esetekben, pl. eszmetörténeti vonatkozásban is hasznosan egészítik ki a levéltári anyagot. Többnyire híven, olykor némi torzulással tükrözik a korhangulatot; pl. az olvasói levelek és az apróhirdetések is sokat elárulnak a mindenkori életkörülményekről, az emberek gondjairól stb. Különösen fontos forrásai Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetének az irodalmi és tudományos folyóiratok, a színházi lapok, a műsorfüzetek stb. Rövid áttekintésünk — és az irodalmi hivatkozások sora — azzal a tanulsággal is szolgálhat, hogy a sajtótörténeti kutatások még mindig nem kaptak kellő helyet a szépen fellendült, komoly eredményekről tanúskodó hajdú-bihari helytörténetírásban. A bibliográfiai feltárás is kiegészítésre szorul, hiszen tizenöt esztendő telt el a lezárása óta. Csupán néhány lapnak állították össze a repertóriumát: Alföld, Magyarok, Ladányi Híradó, Néplap első hónapjai; s ide vehetők a Múzeumi Kurír tíz számonként elkészült indexei is. Tudományos igényű feldolgozás pedig csak az 1944—45-ös időszak sajtójáról és néhány lapról jelent meg. Egyebek között adósak vagyunk a Néplap és a Hajdú-bihari Napló négy évtizedes történetének mélyreható feltárásával vagy az Alföld történetének részletes feldolgozásával is. 40. Vö. Fodor L. i. m. 22—24., SzekfüA. i. m. 79. — A megyei napilapok (közte a Hajdú-bihari Napló) példányszámának előretöréséről az adatokat ld. Bényei J. i. m. 6—7.; Magyarország művelődési viszonyai 1960—1982. (Bp. 1984.) 220. 41. Bényei J. i. m. 8—9. 42. Vö. SzekfüA. i. m. 80. 43. Polgár Miklós: Hang és visszhang.=Jel-Kép, 1983. 1. sz. 45. 44. Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei pártértekezletének jegyzőkönyve. 1980. március 1—2. (Db. 1980.) 45., 1985. március 2—3. (Db. 1985.) 35. p. — Az időpontról: A Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkájáról. Az MSZMP KB Agitációs-Propaganda Osztályának jelentése a Politikai Bizottság elé, 1983. nov. 9.=Tájékoztató időszerű politikai kérdésekről, 1984. 1. sz. 45. Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei pártértekezletének jegyzőkönyve. 1975. február 22—23. <Db. 1975.) 40., 1980. március 1—2. (Db. 1980.) 45., 1985. március 2—3. (Db. 1985.) 35. 533