A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

pota, kora és összetétele is elősegíti a két ornithofauna nagy hasonlóságát. A mai debreceni és az 1957—72. évek közötti parkerdő ornithofaunájának az összehasonlítása Jaccard koefficiens segítségével nagyfokú fajazonosságot mutatott (74,63% az összfaunára, 78,33% a fészkelőre viszonyítva). A különbséget akkor még főleg a ragadozó madárfajok miatt mutatkoztak meg. Azonban azóta a Nagyerdőből is eltűnt sok értékes és ritka faj, és az 1975. évi fészkelő ornithofaunája (aminek listáját Aradi Csaba rendelkezésünkre bocsátotta) a mai városihoz képest már teljes azonosságnak alsó határát érte el (80,00%). Tehát most már gyakorlatilag megindult a két terület ornithofaunájának fajgazdagsági kiegyenlítése. Ez mindenekelőtt a Nagyerdő fokozódó igénybevételére utal, és a védelmi intézkedések nagyobb hatékonyságot követelnek. Debrecen város ornithofaunája 1970-es évektől kezdve évről évre bővül terjeszkedő fajok révén és ezek is — az Apus apus, Corvus monedula, Phoenicurus ochruros kivételével — dendrofil fajok. A fészkelő madarak zömét az odú, ill. építmények lakói alkotják (kb. 53%), amelyek nagyobb biztonságot élveznek a városi környezetben. Azonban egy ilyen arányeltolódás a faállomány öreg korával és a sok mesterséges odúk kihelyezésével is összefüggésben áll. Kívánatos lenne a nyitottan fészkelő fajokkal is bővíteni az ornithofaunánkat. Ehhez és a városi madárvilág területi kedvezőbb eloszlásához szükségesnek látszik a Nagyerdő mellett újabb, legalább 5—10 ha-os parkok létesítése a városunkban, mindenekelőtt a D-i és K-i peremein. Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetet mondunk dr. Aradi Csabának, dr. Kovács Bélának, prof. Siroki Zoltánnak, dr. Nemes Lajosnak, dr. Pólya Lászlónak és Papp Lászlónak a pótadatok közléséért, dr. Varga Zoltánnak a szakmai konzultációjáért, amelyek segítségül szolgáltak jelen munkánk összeállításában. IRODALOM 1. Bársony Gy. (1930): Vándorsólyom tömeges galambpusztítása. Aquila, 36—37: 314. 2. Bársony Gy. (1934a): A debreceni erdők madárvilága, Aquila, 38—41: 344—346. 3. Bársony Gy. (1934b): Házi rozsdafarkú fészkelése az alföldi városokban. Aquila, 38—41: 357. 4. Bozskó Sz. I. (1967): Fürj Debrecen belvárosában. Aquila, 73—74: 171. 5. Bozskó Sz. I. (1968): Madártani vizsgálatok a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Botanikus Kertjében 1967 nyarán. Acta Biol. Debrecina, VI: 5—22. 6. Bozskó Sz. I. (1975): A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) késői fészkelése Debrecenben. Aquila, 82: 234. 7. Bozskó Sz. (1976): A csóka fészekfosztogató tevékenysége Debrecenben. Aquila, 83: 289—290. 8. Bozskó Sz. (1978): Ecology and etology of the Collared Dove (Streptopelia decaocto Friv) in the city of Debrecen. Aquila, 85: 85—92. 9. Bozskó Sz. (1981): A balkáni gerle kutatási programról és egyes eredményeiről. Mad. Táj., I— III. hónap: 37—40. 10. Bozskó Sz., Juhász L. (1979): A balkáni gerle (Streptopelia decaocto Friv) populációdinamikája Debrecenben. Acta Biol. Debrecina, 16: 57—85. 11. Bozskó Sz., Juhász L. (1981): Population dinamics of the Collared Dove's (Streptopelia decaocto Friv) population in Debrecen city. Aquila, 88: 91—115. 12. Bozskó Sz., Juhász L. (1982): The ornitofauna of Debrecen. I. Taxonomical, zoogeographical, faunistical analysis and brief historical rewiew. Acta Biol. Debrecina, 19 (in press). 13. Bozskó Sz., Juhász L. (1983): A balkáni gerle (Streptopelia decaocto Friv) összehasonlító populációs vizsgálata Magyarország öt megyeszékhelyén (Nyíregyháza, Debrecen, Eger, Győr, Zalaegerszeg). Aquila (in press). 14. Bozskó Sz., Papp L. (1980): A debreceni Botanikus kert ornitofaunájának változása 1967-től 1980-ig. Acta Biol. Debrecina, 17: 205—214. 15. Doming H. (1942): Budapest madarai. Természet, 11: 125—127. 16. Doming H. (1943): Budapest ritka madarai. Természet, 7: 78—80; 8: 89—91. 17. Endes M. (1976): Sarlósfecskék (Apus apus) első költése Debrecenben, molnárfecske fészkében Aquila, 83: 288. 18. Finta I. (1975): Fekete harkály Debrecen környékén. Aquila, 82: 235. 19. Finta I., Aradi Cs. (1971): A debreceni Nagyerdő madárvilága. Debr. Déri Múzeum Évkönyve, 1969—70: 5—31. 20. Hudec K. (1976): Der Vögelbestand in der städtlischen Umwelt von Brno (CSR) und seine Veränderungen. Acta Sc. Nat. Brno, 10/11: 1—54. 48