A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum 1984. évi munkájáról

zi, hogy az év során 1 munkatárs, dr. Varga Gyula megszerezte kandidátusi minősítését, ennek megfelelően egyetemi docensi címet kapott, 1 munkatárs dr. Módy György címzetes egyetemi docensi kinevezésben részesült, 6 munkatárs pedig (Gazda László, P. Szalay Emőke, M. Nepper Ibolya, V. Szathmári Ibolya, Fehér Ágnes, Szűcs Ernő) egyetemi doktori címet szerzett. A Déri Múzeum Évkönyveinek megjelenésében mutatkozó lemaradást nyomdai késedelem miatt nem sikerült csökkenteni. A megyei múzeumi szervezet kiadványai közül 1984-ben a következők jelentek meg: Déri Múzeum Évkönyve 1980. 41 ív, a Múzeumi Közlemények 41—42. száma a) Bolgár tanulmányok IV. b) Módy György: A Szent András-templom és a Verestorony kutatása 1980-ban — Debrecen 1290—1390 között, a Hajdúsági Múzeum Évkönyve V., Hajdúsági Közlemények 12—13. szám a) Lázár I.—Nyakas M.: A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep húsz éve — b) Nyakas Miklós: A Hajdúk letelepítése Böszörményben, a Múzeumi Kurír 41—42—43. száma. Megjelenés alatt vannak a Déri Múzeum Évkönyve 1981, 1982, 1983 kötete, szerkesztés alatt van a Bihari Múzeum Évkönyve IV. és a Hajdúsági Múzeum Évkönyve VI. kötete. Az egyéni tudományos tevékenység tovább fejlődött 1984-ben. A régészeti gyűjtemény munkatársa M. Nepper Ibolya dr. elkészítette doktori disszertációját a „Császárkori szarmata telep Biharkeresztes—Ártánd Kis- és Nagyfarkasdombon" címmel. Ez évben ennek részleteként a „Császárkori szarmata telep Biharkeresztes—Ártánd-Kisfarkasdombon I." (DMÉ 1981. 51.—) című feldolgozása. Sz. Máthé Mártának megjelent a „Debrecen vidékének története az őskorban" (Debrecen története I. 29—69. lap) című munkája, elkészült a „Beiträge zum bronzezeitlichen Burgenbau in Mitteleuropa" és a „Bronzkori telepásatás Herpály-Földvárhalom" című feldolgozása. Dr. Módy Györgynek a történeti gyűjtemény vezetőjének megjelent „A Szent András-templom és a Verestorony kutatása 1980-ban — Debrecen 1290—1390 között" (H.-B. m. Múzeumok Közleményei 42. sz. 87. p.), valamint „A falutól a mezővárosig" (Debrecen története I. kötet 99—129. p.) című munkája, elkészült „A fancsikai és nagycserei templomásatás feldolgozása" 1 ív és „A hajdúszováti templomerőd és a település története a XVI—

XVIII. században" 1 ív munkája. A gyűjtemény munkatársai 2 kiállítást rendeztek, rendszeres szak tárlatvezetéseket, szakmai továbbképzéseket és 3 tudományos előadást tartottak. Tagjai a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak. A történeti gyűjtemény munkatársai elkészítették a „Nagycsalád a Medvesalján" 2 ív, (Benkő Éva), a „Körösszakái földrajzi nevei" 1 ív, „A középkori Szabolcs vármegye földrajzi nevei az I. katonai felmérés térképszelvényein" 2 ív (Tarsoly László) című feldolgozásokat. A néprajzi gyűjtemény vezetője dr. Varga Gyula elkészítette és megvédte kandidátusi értekezését: „Debrecen kézműipara 1693—1848" címmel. Ez évben jelent meg az „Adalékok a debreceni céhesipar és a mezőgazdaság kapcsolatához" (DMÉ 1980. 163—210), „Mibe került egy módos gazdalány kiházasítása Hajdúszoboszlón a XIX. század végén?" (Hajdúsági Múzeum Évkönyve V. 219—224.) és a „Hajdúszoboszló régi határ- és dűlőnevei" (Múzeumi Kurír 41. 8—13.) című munkái. Elkészítette a „Debreceni szíjgyártók", a „Néprajzi alapismeretek" (egyetemi jegyzet), „Történelmi földrajz" (egyetemi jegyzet) című munkáit. V. Szathmári Ibolya dr. elkészítette disszertációját a „Mesterségek egy alföldi község társadalmában" címmel, megjelent az „Egy élő bolgár népszokás: a martenicska" (Bolgár Tanulmányok IV. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 41. szám 65—79.) és a „Forrástanulmány a kapitalizmus időszakának életmódjáról" (a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 20. szám) című munkája. Dr. Fehér Ágnes elkészítette doktori disszertációját „Debrecen néhány szabadegyházi közösségének vizsgálata a vallási endogámia tükrében" címmel, megjelent az „Adventista házasságok" (Világosság 1984. 2.) című feldolgozása. Dr. Vajda Mária folytatta feldolgozásait a népi gyermekjátékok, a Tisza szerepe a csegei néphagyományban témakörökben. Ez évben jelent meg a „Szólások, közmondások a szerelmi élet köréből" (Múzeumi Kurír 41. sz. 34—44. p.) című munkája. A gyűjtemény munkatársai 7 kiállítás rendezésében vettek részt, 20 alkalommal tartottak tudományos előadást, mindhárman tagjai a Magyar Néprajzi Társaságnak. A képzőművészeti gyűjtemény vezetője Sz. Kürti Katalin dr. elkészítette a „Debrecen képzőművészeti élete a két világháború között", a „Toroczkai Oszwald debreceni évei" с tanulmányait és a Magyar Nemzeti Galéria 1985. évi jubileumi kiállításán bemutatásra kerülő, a Déri Múzeum gyűjteményét reprezen442