A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum 1984. évi munkájáról

székre vonatkozóan elsősorban a grafikai anyag bővült, sikerült megvásárolni Holló László néhány korai művét (1909, 1912-ből), ajándékként kapta meg a gyűjtemény a Debrecenből elszármazott képzőművészek Aszmann Ferenc (Brazília) munkáit. Az adattári gyűjtés a két világháború közötti, debreceni képzőművészeti életre, a Debrecenből elszármazottakra, a Holló László életműre és a XX. századi képzőművészetre terjedt ki. A Déri Frigyes és iparművészeti gyűjtemény közel 100 tétellel (160 darab) gyarapodott. Ennek többségét — a korábbi hiányokat pótolva — a XIX. század végi és XX. század viseleti darabok teszik ki, kiemelkedő gyűjtés volt néhány, század eleji debreceni bútor. Az adattár Debrecen város magisztrátusainak 1565. évi jegyzőkönyvi adataival, Bél Mátyás munkáival (fordítás) gazdagodott. Az irodalmi gyűjtemény kb. 1200 tételes gyűjteményfejlesztése főként a debreceni és megyei vonatkozású nyomtatványokra, dokumentumokra, kéziratokra terjedt ki. Kiemelkedő gyűjtés volt néhány, 1750 előtti debreceni nyomtatvány, kb. 40 autográf Gulyás Pál-levél, a nagyváradi színészet történetét feldolgozó monográfia, Balogh Edgár Sarló-anyaga és a Rendezni végre közös dolgainkat című dokumentumfilm. A természettudományi gyűjtemény több mint kétszáz darabos, igen jelentős ásványkollekciót kapott ajándékba (Szőnyi Pál Ásványgyűjtő Kör ajándéka), a rovargyűjteménybe 300 darab, a madárgyűjteménybe 23 darab (dr. Radó András hagyatéka) került. Az adattár 100 színes diával, 200 fotóval gyarapodott. A Déri Múzeum könyvtára ez évben 1 fő kinevezett munkatárssal (T. Horváth Ildikó) és október 31-ig 1 fő szerződéses dolgozóval (Birkásné Vincze Rita) folytatta gyűjtő- és feldolgozó munkáját. A könyvtár állománya a vásárlásokon túl jelentősen gyarapodott a belés külföldi cserepartnerektől kapott kiadványokkal. A könyvtár munkatársai 673 kötet könyvet és 548 kötet folyóiratot leltároztak be, kartonáltak és helyeztek el a raktárban. Befejezték a teljes gyűjteményi anyag revízióját. A revízió munkálatai kiterjedtek az irodalmi gyűjtemény, a Holló László-emlékház, a Bihari Múzeum könyvállományaira is. A Hajdúsági Múzeum régészeti gyűjteményében szakember hiányában gyarapodás nem volt, a néprajzi gyűjtés elsősorban a háztartási eszközökre, a kismesterség tárgyaira terjedt ki (26 tétel), a képzőművészeti gyűjtemény 20, helyi vonatkozású munkával gyarapodott (Káplár Miklós). A helytörténeti gyűjtemény kiemelkedő gyűjtései voltak: a XVI—

XVIII. századi metszetek, várábrázolások, arcképek, Pély Gábor hajdúkerületi főkapitány személyes, tárgyi emlékei. A Bocskai István Múzeum közel 500 darabos gyűjteménygyarapodásából kiemelkednek a lakberendezés (textília, bútor), a méhészkedés, a cipészmesterség tárgyai. Az adattári gyűjtemény (364 darab) a város demokratikus és szocialista fejlődésével kapcsolatos dokumentumokkal és néhány könyvritkasággal (Feszty Árpád körképének 1895-ben kiadott, díszes kötésű, albumos formája) gyarapodott. A Bihari Múzeum gyűjteménygyarapítása elsősorban az új állandó kiállítás hiányzó tárgyainak pótlására irányult (viseleti darabok, legújabb'^kori pártjelvények és írott dokumentumok). Ajándékként került a múzeum gyűjteményeibe az 1984. évi Honismereti Tábor gyűjtése, a berekböszörményi iskolagyűjtemény néprajzi és helytörténeti anyaga, valamint 30 különböző grafika. Az adattár helyi, irodalmi vonatkozású és a felszabadulás időszakára vonatkozó dokumentumokkal egészült ki. A balmazújvárosi Helytörténeti Múzeum folyamatos gyűjtő- és feldolgozó munkáját jelentősen befolyásolta az, hogy Koticsné Magyari Márta szülési szabadságra menetele után rövid ideig Kotics József majd Tóth Lászlóné lett a múzeum munkatársa. A gyűjtemény tárgyi anyaga 32 tétellel, adattára 17 tétellel gyarapodott. A Karács Ferenc Múzeum több, mint 600 darabos gyarapodásából kiemelkedik egy kisparaszti gazdaság teljes felszerelése, Karács Ferenc: Veszprém vármegye térképe. Az adattári gyűjtés a helyi bankokra és takarékpénztárakra vonatkozott. A vidéki egységek könyvtárainak gyűjtőmunkája elsősorban a meglevő állomány hiányainak pótlására irányult. A Hajdúsági Múzeum Könyvtára részben vásárlás, részben cserekapcsolat révén 382, a balmazújvárosi múzeum 132, a Bocskai István Múzeum 93 darabbal gyarapodott. A Karács Ferenc Múzeum jelentős ajándékozás révén pótolta a könyvállomány eddigi hiányait. 439