A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum 1983. évi munkájáról

nek 11. száma (Hajdú vármegye létrejötte, szerkesztette: dr. Nyakas Miklós), amely értékes és színvonalas forrásmunka. Elkészült és megjelent a Bihari Múzeum Évkönyvének III. kötete, tartalmi és formai tekintetben is jó színvonalon. (Szerkesztette: Héthy Zoltán.) A Bihari Múzeum a berettyóújfalui tanács anyagi támogatásával vállalkozott Újváry Zoltán: Játék és maszk I—

III. (Dramatikus népszokások) című könyvének kiadására. Az 1983 májusában nyílt Népviseletek Déri György néprajzi gyűjteményéből című kiállításhoz katalógus készült. Megjelent a Múzeumi Kurír 39., elkészült a 40. száma. (Szerkesztette: dr. Dankó Imre.) Megszerkesztett a 41. és 42. szám. Az egyéni teljesítmények 1983-ban is jelentősen gazdagították a tudományos feldolgozás eredményeit. A természettudományi gyűjteményben dr. Lovas Márton elvégezte az állandó jellegű, Magyarország ásványait bemutató gyűjtemény feldolgozását, s dr. Ötvös Jánossal együtt talaj-coleopterológiai vizsgálatokat végeztek a hajdúszentgyörgyi tölgyesben. Dr. Ötvös János — többek között — az újszerzeményű tojásgyűjtemény publikációra való előkészítését végezte el. Megjelent publikációk: a frakcionáló automata-csapdáról dr. Lovas Márton, a Református Kollégium madárgyűjteményéről dr. Ötvös János írt. A régészeti gyűjteményben M. Nepper Ibolya feldolgozta a Biharkeresztes, Ártánd, Nagy és Kisfarkasdombi császárkori telep ásatási eredményeit, s megjelent a Kaba-Bitózug avar temetőről készült publikációja. Módy György társszerzővel tanulmányt írt Báránd története az őskortól a török hódoltságig címen. Sz. Máthé Márta anyaggyűjtést végzett a Praehistorische Bronzefunde számára, s megírta a Debreceni monográfia őstörténeti fejezetét, valamint az Ásatások Berettyóújfalu-Herpály bronzkori településén című munkáját. A történeti gyűjteményben dr. Módy György a debreceni Nagytemplom és a hajdúszováti erődített templom körüli ásatások feldolgozását végezte el. Anyaggyűjtést végzett a fancsikai és szent jánoshegyi kora Árpád-kori templomok, valamint a herpályi XII. századi plébániatemplom kutatásának feldolgozásához. A Bihari Múzeum Évkönyvében megjelent a „Fancsika, egy XVI. század végén elpusztult észak-bihari falu" című tanulmánya. Végezte a Déri Múzeum 198l-es és 1982-es Évkönyveinek a szerkesztését. Tarsoly László Szabolcs vármegye középkori egyházas falvai körében, Benkő Éva pedig medvesaljai nagycsalád emlékeire vonatkozó feldolgozásokat végzett. A néprajzi gyűjteményben dr. Varga Gyula több témakörben végzett tudományos feldolgozó munkát, amelyek közül kiemelkedik a „Debrecen kézműipara 1693—1848" című kandidátusi értekezés. Katalógust készített a Déri Múzeum népviseleti kiállításához. Megírta a Báránd népi gazdálkodásáról szóló monográfia fejezetet. V. Szathmári Ibolya népművészeti témában írt tanulmányt a Báránd-monográfiába, s forrástanulmányt írt a kapitalizmus időszakának népi életmódjáról. Fehér Ágnes a debreceni szabadegyházak körében végzett kutatásainak feldolgozását folytatta, elkészítette egy bihari falu családmodelljének átalkulásáról szóló tanulmányát. A képzőművészeti gyűjteményben Sz. Kürti Katalin dr. feldolgozta a Déri Múzeum XIX—

XX. századi festményeit, tanulmányt írt Tóth Andrásról és a Hortobágy a képzőművészetben című témáról. Feldolgozta az OMKT 1871-es debreceni tárlatát. Megjelent a Szemtől szemben című sorozatban a Medgyessy Ferenc című könyve, a Hajdú-Bihar megye köztéri szobrait, s az első Debreceni Takarékpénztár művészetpártoló tevékenységét feldolgozó munkája. Rendszeresen publikál napilapokban és folyóiratokban. Sz. Bíró Katalin Maghy Zoltánról írt tanulmányt, s Holló László bibliai tárgyú festményeiről, valamint a Sétérről származó, oroszlánt ábrázoló faragványtöredékekről készít feldolgozást. A Déri Frigyes és iparművészeti gyűjteményben P. Szalay Emőke feldolgozást készített a debreceni fazekasok és legények XVIII—

XIX. századi életéről, a debreceni díszedényekről, egy hajdúböszörményi fazekasról, a debreceni nyomda századfordulóbeli aprónyomtatványairól. Készülőben van Szeghalom és Füzesgyarmat úrasztali edényeit bemutató munkája és Bél Mátyás Somogy megye leírásának fordítása. Ebben az évben jelent meg a debreceni céhedényeket bemutató munkája és a Debrecen városi magisztrátus 1555. és 1556. évi jegyzőkönyveinek fordítása. Az irodalmi gyűjtemény vezetője az év nagyobb részében külföldön volt, s így tudományos munka nem készült el. Keresztesné dr. Várhelyi Ilona felvilágosodás-kori kézirati anya423