A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum 1983. évi munkájáról

gépíró, ügyviteli dolgozó. A Déri Múzeum dolgozója lett Karácsony Sándor műbútor­asztalos, a kiállításrendező csoport munkatársaként. A hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum régi igényének megoldását jelentette az, hogy Deli Edit néprajz-történelem szakos a múzeum munkatársa lett. A közművelődési csoport új, elsősorban szervezési, múzeumpedagógiai munkával fog­lalkozó munkatársa lett dr. Vajda Mária, aki korábban a balmazújvárosi múzeumi egységek vezetője volt. Korábbi munkakörét Koticsné Magyari Márta magyar-néprajz szakos vette át, aki Kunszentmártonból került a megyei múzeumi szervezethez. A történelmi gyűjtemény­nél Tarsoly László V. éves történelem szakos hallgatót szerződéssel foglalkoztatjuk, további személyi fejlesztés terveinek megfelelően. A múzeum vezetősége kibővült. A hatáskörileg illetékes társadalmi és tömegszervezeti tisztségviselők mellett tagjai a gyűjtemények vezetői és az önálló tagmúzeumi vezetők, így biztosítottabb a közös gondolkodás, véleménycsere és döntéselőkészítés. Ennek rend­szere és mechanizmusa további tökéletesítésre vár. Ez a következő év szervezeti feladatai közé tartozik. Ebben az évben ezt az elgondolást, az irányítással összefüggő feladatok meg­beszélését 2 munkatársi értekezlet, 6 kibővített vezetőségi ülés (valamennyi muzeológus részt vett), egy összevont, három munkaköri csoport szerint szervezett technikai értekezlet keretei között valósítottuk meg. 1983-ban a szakfelügyeleti látogatások elmaradtak. Ez alól csak a numizmatikai és a természettudományi területtel foglalkozó szakfelügyelet a kivétel. Ez a szakmai munka szempontjait tekintve alapvető hiány. A hatáskörileg illetékes pártszerv és alapszervezet, valamint a Hajdú-Bihar megyei Tanács felügyeleti, irányító munkája folyamatos volt, s a múzeumi munka belső feltételei irányába fordul egyre inkább. A múzeumi egységek fenntartásában érdekelt helyi (városi és községi) politikai és állami szervekkel való együttműködésünk fokozódott és rendszeresebbé vált. A püspökladányi, a berettyóújfalui és a hajdúböszörményi tanácsok Végrehajtó Bizott­ságai napirendre tűzték és megtárgyalták a helyi múzeumok helyzetét, a működés tárgyi és személyi feltételeit, valamint az intézmények tartalmi munkáját. A Művelődési Miniszté­rium Múzeumi Osztálya kiemelt figyelmet fordított az új múzeumi vezetés szervező-irányító munkájára, s a műtárgyvédelem időszerű tennivalóira. A Központi Múzeumi Igazgatóság 2 napos, minden alapvető biztonságtechnikai területre kiterjedő vizsgálatot végzett a megyé­ben, a tapasztalatok alapján korszerűsítési intézkedéseket javasolt. Ezeknek csak egy része valósulhatott meg az anyagi eszközök hiányai miatt. Korszerűsítést nem tudtunk megvaló­sítani, csak karbantartást és kiegészítést. A műtárgygyarapítás és műtárgyvédelem alapvető hiányát jelentette 1983-ban is a súlyos raktározási helyzet. Gyűjtőmunka A feltételek egyre szigorúbban határolták körül a múzeumi szervezetnek ezt a tudomá­nyos és közművelődési szempontok szerint egyaránt alapvető feladatát. Koncepciózusabb, a gyűjtemények jellegét és az azokon belül megmutatkozó hiányokat kellett elsősorban figyelembe venni. A tapasztalatok előre jelzik annak szükségességét, hogy a következő években még szigorúbb behatárolásra lesz szükség. A tervben előirányzottakat — rugalma­sabb eszközfelhasználással — sikerült csekély mértékben, de az értékszempontokat még ala­posabban szem előtt tartva teljesíteni. A Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye kiemelkedően kvalitásos gyűjteményi egységgel gyarapodott. 414 fészekaljból és 1858 darabot jelentő, köztük értékes egzotákat is tartalmazó tojásgyűjteménnyel gyarapodott. Tovább gazdagodott a bogárgyűjtemény, elsősorban a Debrecen környéki tölgyes erdőkből és az erdőspuszták rovarvilágából. A régészeti gyűjtemény munkatársai 1983-ban jelentős tudományos eredményekre vezető leletmentő ásatásokat végeztek Körösszakál-Pállapály későbronzkori és neolit tele­pén, valamint a Sárrétudvari-Hízóföld értékes leleteket felmutató honfoglaláskori temető­helyén. Rendszeresen elvégezték a helyszíni szemléket. Tapasztalataink szerint a leletbejelen­tések törvényben előírt kötelezettségeit egyre gyakrabban hanyagolják el a különböző talajmunkákat végző gazdasági szervek, termelőüzemek. A leletmentést anyagilag egyáltalán 420

Next

/
Thumbnails
Contents