A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

„Új otthona született a magyar közművelődésnek. Legyen ez a múzeum haladó magyar irodalmi hagyományaink hű őrzője és hirdetője." „Nem hajtom, — emelem fejem előttetek." AZ IRODALMI GYŰJTEMÉNY FEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Irodalmi Múzeum alapvető feladata a várossal és a megyével kapcsolatos irodalmi emlékek gyűjtése, megőrzése, feldolgozása és bemutatása. Mindez azonban nem­csak a mi feladatunk, hanem hasonló körű gyűjtést más közgyűjtemények is végeznek, pl. levéltárak, Református Kollégium Nagykönyvtára, Egyetemi Könyvtár. Másfelől a megyei múzeumi szervezet vidéki egységeiben is folyik irodalmi gyűjtés, pl. Berettyóújfaluban és Balmazújvároson. Igaz, ezek a múzeumok általában egy-két személyre kiterjedő gyűjtést végeznek (Veres Péter, Sarkadi Imre, Szabó Pál), de az anyaggal együtt sokszor kerül be olyasmi is, ami inkább a debreceni gyűjteménybe kívánkozik. Ezek átvételére azonban nincs lehetőség, mivel legtöbbször az ajándékozó kifejezett szándéka juttatta azokat jelenlegi helyükre. A vidéki múzeumokban sajnos nincsenek mindig megfelelő körülmények a kéz­iratok tárolására, és előfordul, hogy a személyi feltételek sem kielégítőek. Mindebből az következik, hogy szükséges volna a kooperáció, illetve a gyűjtési kon­cepció egyeztetése az érdekelt közgyűjtemények között. Igaz, hogy ez a gond nemcsak helyi érdekű, sajnos országosan sincs megfelelő módon rendezve a gyűjtőkörök elhatárolása, a közgyűjtemények munkamegosztása. Ennek ellenére szükségét érezzük saját gyűjtési kon­cepciónk rögzítésének, még akkor is, ha ez egyelőre csak saját magunk számára teszi vilá­gosabbá feladatainkat. A gyűjteményfejlesztési koncepció igyekszik a gyűjtemény érdekét szem előtt tartani, és emiatt viszont el kell tekinteni a személyi feltételek pillanatnyilag adott helyzetétől. A) Irodalmi kéziratok gyűjtése a) Felvilágosodáskori debreceni vonatkozású kéziratok (irodalmi művek, irodalmi és tudományos levelezések), kiemelten Csokonai- és Fazekas-művek vagy hason­lókorú másolatok. (Felbukkanásukra nincs sok remény, esetleg aukciókon for­dulhatnak elő egykorú másolatok.) Kollégiumi tanárok és diákok irodalmi művei, tudományos feljegyzései, fordítások kéziratai, levelei (Maróthi György, Hatvani István, Sinai Miklós, Sárvári Pál, Budai Ézsaiás, Szilágyi Sámuel, Domokos Lajos, Földi János, Diószegi Sámuel és mások). b) A nyelvújításhoz kapcsolódó kéziratok, levelek. c) 19. századi debreceni (megyei) kötődésű írók, költők, irodalomszervezők, újság­írók kéziratai, kiemelten: Péczeli József, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór munkásságának kéziratos emlékei. Felbukkanásuk esetén rendkívül magas költségekre kell számítani. (Debreceni magángyűjteményben van eredeti Arany János-kézirat, mégpedig publikálatlan mű.) Előkerülhetnek még Kölcsey-kéziratok, elsősorban levelek is. d) A kéziratos diákköltészet emlékei (versgyűjtemények). e) 20. századi debreceni irodalmárok kéziratai (irodalmi művek, irodalomtörténeti dolgozatok, műfordítások, levelezések stb.), irodalmi társaságok, szervezetek tevékenységének kéziratos dokumentumai, a szocialista irodalmi és publicisztikai törekvések kéziratos emlékei. Kiemelten: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc debreceni éveinek kéziratos emlékei, Oláh Gábor, Gulyás István, Gulyás Pál, Juhász Géza, Pákozdy Ferenc, Mata János kéziratai (a meg­levő hagyaték, illetve gyűjteményi anyag kiegészítéseként). f) A közelmúltban elhunyt debreceni írók, irodalomtörténészek hagyatékának begyűjtése (Julow Viktor, Gábor Zoltán) vagy kiegészítése (Várkonyi Anikó). g) Idős, debreceni kötődésű írók, irodalomtörténészek hagyatékának figyelemmel kísérése. B) Irodalmi dokumentumok gyűjtése a) Debreceni kötődésű írók könyveinek első kiadásai. b) Debreceni vonatkozású fakszimilék. 408

Next

/
Thumbnails
Contents