A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

A DEBRECENI IRODALMI MÚZEUM MŰKÖDÉSÉNEK HÁROMÉVES TAPASZTALATAI Az irodalmi állandó kiállítás három éve áll fenn. Az első évben több, mint húszezren, a két utóbbi évben évente kb. tízezren látogatták. Ezek a számok nem teljesen pontosak, mivel — belépőjegy nem lévén — a vendégkönyvi bejegyzések alapján tudtuk csak megállapítani a látogatók számát. Nem tartalmazzák tehát a fenti számok azokat, akik nem írták be nevüket a vendégkönyvbe, és azokat sem, akik különböző rendezvények alkalmából jöttek el a Debreceni Irodalmi Múzeumba. Mindent egybevetve — reális becslés szerint — eddig 45—50 ezer látogató fordult meg az irodalmi állandó kiállításon. A látogatók nagy többsége — mintegy kétharmada — 18 éven aluli volt, közülük is legtöbben általános iskolai tanulók, akik iskolai szervezésben vettek részt múzeumlátogatáson. A kiállítás megnyitása után szakmai tárlatvezetésekre hívtuk meg az általános- és középiskolák magyar szakos tanárait, ennek ellenére sokan kértek osztályaik számára tárlatvezetést. Bár a kiállítás ismeretanyaga inkább a középiskola tananyagához áll közelebb, gimnáziumi, szakközépiskolai csoportokkal ritkán találkozhatunk a múzeumban. Kivételt képeznek a debreceni felekezeti gimnáziumok, amelyek tanulói rendszeresen és felkészülten jönnek és általában tárlatvezetést is igényelnek. Néhány, a múzeumhoz közelebb eső szakközépiskola szintén él a múzeumlátogatás lehetőségével, de a szakmunkástanulók körében nem tudtunk számottevő eredményt elérni. Hiányoznak látogatóink sorából és rendezvényeinkről az egyetemek és a főiskolák hallgatói. Ennél a rétegnél a csoportos szervezés nagyon ritka, az egyéni érdeklődőket pedig elriasztja a nehezen megközelíthető, kieső hely. Hasonló gondok mutatkoznak a bel- és külföldi turizmus terén is. A belvárosi múzeumok, műemlékek és az egyetemek megtekintése után csak azok szánják rá magukat a hosszas sétára vagy buszozásra, akiket szakmai érdeklődésük sarkall. Sokáig sajnos a tájékoztatás a múzeum helyéről eléggé fogyatékos volt, és a programjainkról is csak kevesen értesültek. A tájékoztató plakát hiánya három év múltán is érezhető. A megnyitást követő hónapokban hetente, később kéthetente tárlatvezetéseket hirdettünk, amelyre eleinte igen sokan, később egyre kevesebben jöttek. Most már csak kérésre rendezünk tárlatvezetést. Az időközben kitett, múzeumot jelző táblák megkönnyítik a tájékozódást, de szükség volna a város központi helyein is felhívni a figyelmet a múzeum létezésére. Tanulságként vonhatjuk le működésünk eddigi tapasztalataiból, hogy az élénk közművelődési tevékenység jótékony hatással van a rendezvényeken kívüli látogatottságra is. A közművelődési formák változatossága is vonzó tényező; irodalmi séta, előadóest, zenés irodalmi pódiumműsor, irodalmi rejtvény-játék, vetélkedők, akadályverseny, múzeumi koncert stb. Ezek mind olyan formák, amelyek eddigi tevékenységünkben többször is előfordultak, és sikeresek voltak. Készítettünk pl. feladatlapokat az általános iskola különböző osztályai számára, amelynek kitöltéséhez a tananyagon kívül az irodalmi kiállításban látottakra is szükség volt, s a legjobb megoldásokat jutalmakkal ismertük el. Érdeklődés nyilvánult meg az egyetlen esetben rendezett író-olvasó találkozó iránt is. A közművelődési munka azonban igen alapos szervezést, pontos lebonyolítást igényel, amire a gyűjtemény egyetlen muzeológusa nem tud folyamatosan vállalkozni. Az ebből eredő időszakosság nem kedvez a látogatottságnak. Az aktív és passzív közművelődési időszakok váltakozásának természetesen más okai is vannak. A meghívott előadók, előadóművészek, együttesek honoráriuma olykor meghaladja a múzeum gazdasági lehetőségeit. Hiányosságnak érezzük a Debreceni Irodalmi Múzeum működésében azt, hogy a környező lakótelepek lakóival nem sikerült kialakítani semmiféle együttműködést. Furcsa valóság, hogy száz és száz ember látja az ablakából a múzeum épületét, de belül még nem voltak. A múzeum nyitvatartási rendjét igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a társadalom minden rétege találjon alkalmas időt a látogatásra. Hétfő kivételével naponta 12—18 óráig tart nyitva a „Debrecen és a magyar irodalom" című állandó kiállítás. így az iskolák délelőtti és délutáni műszakjai is tudnak szervezni csoportos látogatásokat, az egy műszakban dolgozó 406