A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

Az önálló épület természetesen nagyban megnövelte a feladatokat is. Gyakorlatilag önálló közművelődési munkát végzünk. A muzeológus egyedül látja el a szervezés és rendezés teendőit, a tárlatvezetések iránt megmutatkozó igények kielégítését. A Debreceni Irodalmi Múzeum megnyitása után a gyűjtemény gyarapodása is nagy mértékben fellendült, s ez tovább növelte az öröklött nyilvántartási lemaradást. Megélénkültek a külső kutatói igények, illetve szolgáltatásaink is. Természetesen az épület távolsága a Déri Múzeumtól jelentős adminisztratív terheket is ró a gyűjtemény vezetőjére és a gyűjtemény kezelőre (javítások, őrök beosztása, postázás, rendkívüli beszerzések stb.). A gyűjtemény anyagának nyilvántartási és tudományos feldolgozásában meglevő tetemes lemaradás, az aktív és sokoldalú közművelődési munka, az egyre fejlődő és specializálódó irodalommuzeológiai tevékenység, az igen jelentős értéket képviselő és mennyiségileg is a vidéki múzeumi gyűjtemények közül kiemelkedő gyűjtemény egyaránt megkövetelné, hogy minél hamarabb új főhivatású muzeológus munkatárs kerüljön a Debreceni Irodalmi Gyűjteménybe. A DEBRECENI IRODALMI MÚZEUM MUZEOLÓGIAI MUNKÁJA Szervezeti hovatartozás, gyűjtőkör A Déri Múzeum önálló épületbe költözött Irodalmi Gyűjteménye szervezetileg, gazdaságilag és szakmailag továbbra is a Déri Múzeum szerves részének tekintendő. Gyűjteményi nyilvántartásainkban nem is használjuk a Debreceni Irodalmi Múzeum nevet, hanem mindenütt a „Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye" felirat szerepel. Mivel azonban az épületben állandó kiállítás is van, működési engedélyünk lehetővé tette a „múzeum" szó használatát. Más módon ugyanis csak hosszadalmas és nehézkes névvel lehetett volna kifejezni az épület rendeltetését, pl.: „A Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye és irodalmi állandó kiállítása." Indokolja a Debreceni Irodalmi Múzeum elnevezését az a városi hagyomány is, amely létrehozta ezt az egységet. Gyűjtőkörünket ez a szervezeti egység határozza meg. A Debreceni Irodalmi Múzeum gyűjti a város és a megye irodalmi múltjának kéziratos, nyomtatott dokumentumait, valamint az ezekhez kapcsolódó tárgyi és képzőművészeti anyagot. E gyűjtőkör kereteit csak a Sarló-mozgalom dokumentálása során lépjük túl. A Debreceni Irodalmi Múzeum viszonylagos önállósággal végzi gyűjtő, nyilvántartó, állagmegóvó, tudományos és nyilvántartási feldolgozó munkáját, s mint már korábban említettük, a közművelődési tevékenységét is. A gyűjtemény vezető hivatali felettese a megyei múzeumigazgató, aki egyben a Déri Múzeum igazgatója is. Szakmai, módszertani segítséget az országos szakmúzeumtól, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapunk. Ennek fő formája a szakmai konzultáció és az évente 3—4 alkalommal megrendezett továbbképzési napok. A szakfelügyelői tevékenység meglehetősen rendszertelen. Nyilvántartási egységek, szakraktári rendszer A korábbi fejezetekben esett szó arról, hogy az Irodalmi Gyűjtemény három leltárkönyvet vezet: Kéziratok leltárkönyve Tárgyi és dokumentációs leltár Képzőművészeti alkotások és irodalmi illusztrációk A gyűjteménybe kerülő anyagot először a Gyarapodási Naplóba írjuk be, a gyarapodási számot és a gyűjtemény bélyegzőjét feltüntetjük a tárgyon. Kutatható, kiállítható, publikálható anyag azonban csak akkor lesz belőle, amikor bevezetjük a szakleltárba. A leltárkönyvi bejegyzések alapján készülnek el a tárgyleíró kartonok, majd ezek rövidítése után a mutató kartonok. A tárgyleíró kartonok leltári szám szerint, a mutató (katalógus) kartonok pedig betűrendben kerülnek a katalógus-szekrényekbe. 404