A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

nyitói álltak személyes kapcsolatban a felvidéki fiatalok haladó csoportjával. Mégsem lehetett elhanyagolni ezt a momentumot, hiszen a mozgalom emlékeinek központi gyűjtőhelye is a Debreceni Irodalmi Múzeum lett. Ez a közép-európai jelentőségű dokumentum-anyag történeti és irodalmi kutatások számára még mindig sok feltáratlan adalékot szolgáltathat, illő volt tehát felhívni a figyelmet erre a gyűjteményre az állandó kiállításban is. A kiállításból távozó látogatót egy fotómontázs kíséri ki a teremből, amely alkalmat kínál egy rövid, ismétlő áttekintésre. A montázs összeállításához arckép-másolatokat, címlapfotókat, műrészleteket használtunk fel. Külön szerkesztést igényelt a vitrinek fölött végighúzódó fotó-fríz kialakítása. Arra törekedtünk, hogy korban, hangulatban és tartalomban a nagyméretű fotó támogassa a vitrinben elhelyezett anyag hatását, de ugyanakkor az egymás mellé kerülő képek is összeillőek legyenek tematikailag és lépték szempontjából, hogy sorozatot alkotva önálló életet is éljenek, hangulatot teremtsenek, de ne uralkodjanak, ne vonják el a figyelmet a tényleges irodalmi anyagtól méretbeli fölényük miatt. A végső megvalósulás sikere, de maga az ötlet is Hámory Lászlónak, köszönhető. Az installáció domináns anyagai, a fa és az üveg szerencsésen alkalmazkodnak a belső tér vizuális összképéhez, ugyanakkor elegánsan dekoratív, de nem túlságosan díszes, harmonikus felületet képeznek. AZ IRODALMI ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS SZAKMAI ÁTVÉTELE, MEGNYITÁSA ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 1980 december végére elkészült a kiállítás. A szakmai átvételre a minisztérium illetékes munkatársa, a KMI igazgatóhelyettese és a Petőfi Irodalmi Múzeum vezető szakfelügyelője jöttek el. A megvalósult kiállítást szakszerűnek, tárgyilagosnak, didaktikusnak és esztétikusnak minősítették. Az akkor még elvégezetlen végső simítások során lehetőség nyílt a szövegek, tárgyfeliratok hibáinak, hiányainak korrigálására. A szakmai átvételen felvetődött a propaganda fogyatékosságának kérdése, a plakát és a bővebb vezető hiánya. Anyagi lehetőségeink és az idő rövidsége miatt a kiállítás megnyitására a nyomtatott meghívón kívül már csak egy házilag sokszorosított információs anyagot tudtunk előállítani. Röviddel a megnyitó után egy négy oldalas tájékoztatót, majd egy negyven oldalas vezetőt nyomattunk. A plakát kérdése sajnos megoldatlan maradt, s ennek hiányát a múzeum működése során folyamatosan tapasztaljuk. A kiállítás elkészülése után rövid pihenő következett, mivel a december 21-ére tervezett nyitási időpontot módosítani kellett. A halasztásnak az volt az oka, hogy a közelgő Medgyessy-centenárium tiszteletére nagyszabású rendezvényeket tervezett a Déri Múzeum, többek között január 8—9-ére kétnapos emlékülést is. A megyei, városi és múzeumi vezetők úgy döntöttek, hogy a két múzeumi eseményt összekapcsolva január 9-én nyitják meg a Debreceni Irodalmi Múzeumot. A megnyitást óriási érdeklődés előzte meg. Országos és helyi lapok tudósítói, rádió és televíziós stábok mellett a város lakói is kíváncsian várták a múzeum felavatását. Talán nem maga a kiállítás keltett érdeklődést, mint inkább az új, más vidéki városban nem levő irodalmi múzeum megszületése. A fokozott érdeklődés miatt a nyitó és avató ünnepségre korlátozott számú meghívót küldött szét a tanács, és a helyi napilapban sem jelent meg a nyitás pontos időpontja. Erre a korlátozásra a kiállítóhely szűkössége miatt volt szükség. Ennek ellenére a megnyitásra — bár szokatlan időpontban volt — óriási tömeg gyűlt össze, sokan az emeleti terembe, lépcsőkre, sőt a bejárat elé szorultak. Szőllősi Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese, bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Debreceni Irodalmi Múzeum helyi és országos intézmények együttműködése nyomán jött létre. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik intézményi vagy egyéni segítségükkel előmozdították Debrecen nagy ügyének megvalósulását. Ács István, a városi tanács vb elnöke avató és megnyitó beszédében utalt a város gazdag irodalmi hagyományaira, méltatta az épület felújításában és a kiállítás elkészítésében közreműködők munkáját, majd átadta a közönségnek a Debreceni Irodalmi Múzeumot és a „Debrecen és a magyar irodalom" című állandó kiállítást. A rövid ünnepi műsor 401