A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

adottságokként lehet kezelni. így is nagy lépést tett Debrecen az irodalmi emlékek megbecsülése terén. Csak remélni merjük, hogy az idők folyamán akadna központibb fekvésű, nagyobb méretű épület, amely ezt a két súlyos gondot megszüntetné. Biztonsági szempontból a múzeum épülete nagyjából megfelel a vagyonvédelmi előírásoknak. A riasztó berendezés mellett nappal a gyűjtemény dolgozói és a teremőrök, éjszaka pedig vagyonőr védi az itt elhelyezett muzeális anyagot. Két probléma azonban ezen a téren is megmutatkozik, s mindkettő az épület helyéből következik. Mint említettem, a Debreceni Irodalmi Múzeum egy nagy lakótelepi játszótér közepén áll, telke elhatárolatlanul olvad össze a játszótérrel, s így nem csoda, hogy a gyerekek a játszótér részének tekintik a múzeum épületét is. A közeli iskolából, óvodából szünetekre az épület köré gyűlnek a gyerekek, s így mindennaposak az ablaktörések, a falak pedig erősen rongálódnak. Föltétlenül szükséges lett volna a múzeum esztétikus elkerítése, legalábbis kertészeti megoldásokkal érzékeltetni lehetne a múzeum és a játszótér elkülönülését. A másik probléma az, hogy a múzeum épületét gépjárművek csak szabálytalanul, egy lakótelepi járdaszakasz és a játszótéri sétaút igénybevételével tudják megközelíteni. Ezt az utat is csak az ittlakók ismerik. Közút tehát a múzeum épületéhez nem vezet, és ez szállítások alkalmával sok gondot okoz, nem is beszélve egy esetleges veszélyhelyzetről. Ez az áldatlan állapot annak köszönhető, hogy a lakótelep tervezésekor még fel sem merült a Borsos-villa meghagyása, így annak környezete nem is alakulhatott jelenlegi igényünk szerint. Mindezek alapján, bármennyire is nagy lépésnek kell tartanunk a Debreceni Irodalmi Múzeum létrejöttét, helyét nem tekinthetjük végleges megoldásnak. AZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS ELKÉSZÍTÉSE : A tématerv A kiállítás előkészítése a tématerv összeállításával kezdődött. Ebben körvonalazódtak a forgatókönyv írójának, a kiállítás rendezőjének elképzelései az állandó kiállítás típusáról és főbb tárgyköreiről. Ekkor fogalmazódott meg az állandó kiállítás címe, célja, feladata, itt vázoltuk fel a kiállítás terjedelmét, főbb szerkezeti egységeit, meghatározva az egyes egységekben kiemelt helyet kapó alkotókat és kiállítási anyagokat. Már a tématerv készítése közben fel kellett mérni, hogy mely részekhez szükséges kiegészítő gyűjtéseket végezni, illetve, milyen forrásokból lehet pl. kölcsönzés útján teljessé tenni az anyagot. A tématerv tehát tartalmazta az állandó kiállítás koncepcionális vázlatát. Ennek készítésekor sok körülmény még nem volt teljesen tisztázott. Szükségét éreztük annak is, hogy a tématervet szélesebb körben megvitassuk, hiszen az irodalmi múzeum ügye már ekkor több volt, mint egyszerű múzeumi fejlesztés. Ezt látva, Dankó Imre, megyei múzeumigazgató irodalmárok és művelődési szakemberek részvételére számítva értekezletet hívott össze, amely alkalmat adott arra, hogy az elvárások szembesüljenek a múzeumi elképzelésekkel. Ez az összejövetel hasznos volt a kiállítás rendezője számára is, mivel a hivatalos és szakmai elvárásokon túl meggyőződhetett arról, milyen fontos közüggyé vált az irodalmi állandó kiállítás sikeres létesítése, s mivel erre a célra önálló épületet kapott a múzeum, úgy kell tervezni a tevékenységet, mint egy önálló intézményben. A tématerv vitája rendkívül sok hasznos javaslatot hozott felszínre. Itt dőlt el véglegesen az állandó kiállítás szerkezete, jellege is. Felvetődött pl. a gondolat, hogy az épület kicsinysége miatt nem volna-e hasznosabb egyetlen irodalomtörténeti korszakot, Debrecen életében a legjelentősebbet: a felvilágosodást bemutatni, de a résztvevők többsége az irodalomtörténeti kismonográfia-szerű megoldás mellett foglalt állást. A tématervi vitán kialakult az a munkacsoport is, amely társadalmi munkában vállalta a forgatókönyvíró munka segítését, illetve az elkészült forgatókönyv szakmai bírálatát.

9 9 A tématerv 1979 decemberében készült el. 395