A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

Az irodalmi anyag szervezett gyűjtése és bemutatása A Déri Múzeum épületének átadása és kiállításainak megnyitása után (1930), emlékszobák mutatták be a legnagyobb debreceni írók munkásságát.

2 A megnövekedett kiállítótér és a város felpezsdült irodalmi élete lehetővé és szükségessé tette az irodalomtörténeti anyag szervezettebb gyűjtését. Sajnos azonban még ekkor sem mindig szakszerű muzeológiai elvek alapján történt a gyarapítás. Irodalomtörténeti gyűjtemény továbbra sem volt a Déri Múzeumban, így, amikor 1942-ben Oláh Gábor nagy terjedelmű kézirat- és relikviahagyatéka a múzeumba került, még mindig a Történeti Adattár tartotta nyilván az irodalmi anyagot. Mindez azt eredményezte, hogy napjainkban a kéziratokon többféle leltári szám és bélyegző található meg. (Pl. Csokonai-kör, Városi Múzeum, Déri Múzeum Történeti Adattára, Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye stb.) Az első lépéseket az irodalmi anyag szétválasztására Julow Viktor tette meg.

3 Évtizedekig emlékezetes irodalmi kiállításait mindig rendszeres gyűjtőmunka előzte meg. Tartalmi és szerkezeti szempontok mellett ő már tudatosan törekedett az irodalmi kiállítások látványának megkomponálására is. Kitűnő társakat talált e törekvéséhez Faragó István, a kísérletező kedvű múzeumi fotós és Menyhárt József festőművész személyében. Julow Viktor hétéves (1958—1965) muzeológiai ténykedése más szempontból is kedvezett az irodalmi gyűjtemény fejlődésének. Tudományos kutatásai révén ő már korábban is szoros kapcsolatban állt a Déri Múzeummal. Már az ötvenes évek közepére befejezett néhány igen jelentős irodalomtörténeti alapkutatást és összefoglaló tudományos munkát a felvilágosodás debreceni eredményeiről.

4 Úttörő jelentőségű Fazekas-kutatásai nyomán országos figyelem fordult a Déri Múzeum irodalmi anyaga felé. Julow Viktor muzeológiai munkássága minőségi fejlődést jelentett a gyűjtemény életében, ő kezdte meg az irodalmi anyag önálló nyilvántartását, a Déri Múzeum könyvtárában levő könyvészeti anyag tudományos feltárását, más gyűjteményekhez tartozó irodalomtörténeti anyag feltérképezését. A kiállításokhoz kapcsolódó témagyűjtéseket Julow Viktor utánozhatatlan sokoldalúsággal végezte. Pl. az ország első átfogó Szabó Lőr/nc-kiállítása kapcsán levelezésben állt a rokonsággal, felkutatta a költő egykori debreceni osztálytársait, akik visszaemlékezéseikkel és tárgyi anyaggal siettek segítségére a hiteles Szabó Lőrinc-kép megrajzolásához. A kiállítás a költő születésének 60. évfordulójára készült, s a már lezárult életmű arányait érzékeltette. Természetesen hangsúlyos helyet kaptak a kiállításban az „érlelő diákévek" költői pályára indító élményei. Hasonlóan jelentős, országos figyelmet keltő kiállítást rendezett Julow Viktor Fazekas Mihály életéről és munkásságáról is. Ebben a kiállításban a fellelhető tárgyi emlékek legteljesebb köre mellé páratlan anyagismeret és filológiai pontosság járult. A kritikai kiadáshoz végzett kutatások tudományos eredményei itt látvánnyá sűrűsödtek, pl. a Ludas Matyi mesemotívumának eredete és elterjedése stb. Julow Viktor szinte belülről ismerte Fazekas Mihályt. Nemcsak a költőt, az embert is. Nem csoda, hogy ezt a kiállítást Fazekas Mihály végleges hazatérésének tartotta a debreceni közönség. A mai muzeológusnak szinte hihetetlen, hogy ilyen alapossággal, az apró részletekben is a tudományos pontosságra törekvő mentalitással, a hitelesség kedvéért kiterjedt levelezéssel és az anyag összegyűjtésében és kiválogatásában is vérbeli filológusra valló precízséggel lehetséges volt hét év alatt nyolc irodalmi kiállítást megtervezni, és azok kivitelezésében is oroszlánrészt vállalni, méghozzá úgy, hogy más kiállításokban is közreműködjön, a különböző gyűjtemények rendezésében is részt vállaljon, igényes publikációkat írjon, irodalomtopográfiai kutatásokat végezzen, s mindezt a történelem éles kanyaraitól megviselt egészség2 Oláh Gábor-emlékszoba (1943), Ady-szoba (1947), Csokonai—Fazekas-szoba (1949), Tóth Árpádemlékszoba (Nagy János tanár kezdeményezésére a Fazekas Gimnáziumban létesült). 3 Julow Viktor: Az irodalmi muzeológia múltja és helyzete Debrecenben című, a Petőfi Irodalmi Múzeum 1958. évkönyvében megjelent cikke az Irodalmi Gyűjtemény megalakulását 1958 februárjára datálja. Egységes gyűjteményi leltárkönyv azonban ekkor még nem készült. 4 Julow Viktor: Fazekas Mihály (Bp., 1955) és Julow Viktor—Kéry László: Fazekas Mihály összes művei. (Bp., 1955) I—

II. (kritikai kiadás) 390