A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken

nem küldtek be. A Helytartótanács egyébként rendszeresen továbbította a hozzá beérkező és felülvizsgált példányokat a jogosult Egyetemi és Országos Könyvtárnak.

123 Az országgyűlés elé terjesztett, 1826. ápr. 17-én kelt jelentésében József nádor indítványozta, hogy a rendeletet ismét újítsák meg és hatályát terjesszék ki a nyomdákban vagy rézmetsző műhelyekben készített árnyékrajzokra, térképekre és képekre is. A gépek feltalálóit is kötelezni akarta arra, hogy találmányaik rajzát vagy mintáját engedjék át a Nemzeti Múzeumnak.

124 Ezzel mindkét tábla egyetértett, és 1827. júl. 9-én feliratban kérték az uralkodót, hogy a Helytartótanácsot bízza meg a szükséges intézkedések megtételével.

125 A király július 23-i válaszában nem reflektált erre, de teljesítette a kívánságot. A Helytartótanács 1827. okt. 10-én újabb rendeletet adott ki a kötelespéldány-szolgáltatásról, amelybe a nádori tudósítás és a diétái határozat pontjait is belefoglalták.

126 A nemzeti mozgalom, a nemzeti irodalom és tudomány fellendülése lehetett az elsődlegesoka annak,hogy a nyomdászok és a rézmetszők ezt a rendeletet már komolyabban vették, mint a korábbiakat, s rendszeresebben küldték be termékeiket. 1830. nov. 15-i tudósításában József nádor már arról számolhatott be, hogy megélénkült a kötelespéldány-forgalom.

127 József nádor közbenjárására, a Helytartótanács és az erdélyi Gubernium levélváltása után 1831-től Erdélyből is érkeztek kötelespéldányok. Ezeket — az ottani cenzurális példányok számának felemelésével — a Gubernium küldte át negyedévenként. Cserébe a Helytartótanács felszólította a magyarországi nyomdákat, hogy egy többletpéldányt önkéntesen ajánljanak fel a kolozsvári királyi líceum könyvtára számára.

128 Bár a hazai nyomdákból, litográfiái és rézmetsző műhelyekből 1827 után lényegesen több könyv, újság stb. érkezett a Nemzeti Múzeum könyvtárába, a kötelespéldány-szolgáltatás korántsem volt hiánytalan. Némelyik művet be sem küldték, mások csonkán jöttek, a metszetek, térképek, kották többsége pedig egyáltalán nem került be a gyűjteménybe. Ezért a hosszú idő után 1843-ban kinevezett új igazgató, Kubinyi Ágoston hivatalba lépésekor mindjárt kérte a kötelespéldány-rendelet megújítását.

129 Ez még abban az esztendőben meg is történt,

130 de ismét csak átmeneti javulást eredményezett. Az igazán döntő változás az utolsó rendi országgyűlésen következett be: a rendeleti szabályozást felváltotta a törvényes előírás. A liberális sajtótörvény, az 1848. ápr. 11-én kihirdetett 1848: 18. te. 40. §-a kimondotta; „Úgy a nyomtatványokból, mint az ábrázolatokból két (2) példány a helybeli hatóságnak átadandó, egyik a hatóságé, másik bekötve a nemzeti múzeumé lesz."

131 A paragrafusnak volt két fogyatékossága is: az egyetemi és az akadémiai könyvtárnak nem biztosított kötelespéldányt (holott az utóbbiról törvény is volt); nyitva hagyta azt az egyébként nem lényeges kérdést, hogy a köttetés kinek a feladata, a nyomdáé, a hatóságé vagy a múzeumé-e? Nagy előnye viszont, hogy szilárdabb alapra helyezte a kötelespéldány-ügyet és hogy valamennyi nyomdatermékre kiterjedt. A polgári forradalom törvényhozása tehát e vonatkozásban is komoly előrelépést jelentett. 123 Minderről 1. Tóth A. i. m. 13—14., 46—41.; Berlász J. i. m. 68—69., 112—114., 226. Csak az 1812-es rendeletet említi a Hivatalos Jelentés a'Magyar Nemzeti Museum állapotjáról. 1826. ápr. 17. = Ogy írásai, 1825—27. 1. köt. 358. 124 Ogy írásai, 1825—27. 1. köt. 366. ír róla, de a találmányokat nem említi Berlász J. i. m. 226. 125 Ogy írásai, 1825—27. 3. köt. 1567—1568. Említi Berlász J. i. m. 226. 126 Tóth A. i. m. 15—16.; Berlász J. i. m. 226—227. 127 Ogy írásai, 1830. 265. Vö. V. Windisch É. i. m. 255. 128 Berlász J. i. m. 227.; vö. V. Windisch É. i. m. 255. 129 V. Windisch É. i. m. 255.; Berlász J. i. m. 265. 130 Tóth A. i.m. 16. 131 Ogy írásai, 1847—48. 217.; Magyar törvénytár, 1836—1868. évi törvénycikkek (Bp., 1896) 242. Említi Berlász J. i. m. 309. 386