A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken
is kimagasló alkotás: monumentalitás és harmónia, ünnepélyes méltóság és derű, zárt tömbszerűség és finom változatosság jellemzi; „friss és fiatal, fejlődőképes és érzékeny kifejezése korának." 67 A gyűjtemények gyarapítása Szó esett már arról, hogy a múzeumi gyűjtemény gyarapodásának eleinte az ajándékozás volt az elsődleges forrása. Számosan követték az alapító példáját, bár adományaik — néhány kivételtől eltekintve — csekély értékűek és tartalmilag esetlegesek voltak. József nádor 1826ban szervezett gyűjtést javasolt a rendeknek: a törvényhatóságok (vármegyék, városok, kerületek) a maguk hatáskörében indítsanak mozgalmat a nyomtatványok, kéziratok és a lappangó történeti, műtörténeti tárgyak felkutatására, beszolgáltatására. 68 Erről nem tárgyaltak ugyan a diétán és így felhívás sem lett belőle, de néhány megyében, városban a hatóságok ezelőtt is, ezután is szorgalmazták a muzeális anyag összegyűjtését, átengedését. Sokakat belső indíték, a Nemzeti Múzeum fontos kulturális szerepének felismerése vagy megsejtése késztetett az adományozásra. Hivatalos jelentéseiben a nádor egyenként felsorolta az adakozókat 69 , az országgyűlés pedig azzal fejezte ki háláját — és egyben buzdított is a további ajánlatokra —, hogy törvénybe iktatta a nevüket (és más ajánlattevők nevét is). A reformkorban kétszer került sor a becikkelyezésre: 1827-ben és 1836-ban. 70 1844-ben is elkészült a törvényjavaslat, de időhiány miatt nem terjesztették fel a királyhoz 71 ; 1848-ban pedig a forradalmi események sodrában már nem foglalkoztak a kérdéssel. Korszakunkban mindössze három igazán jelentős ajándékozás történt (nem számítva Jankovich Miklós lentebb említendő gesztusát). 1827. máj. 20-án gróf Brunszvik József országbíró özvegye tudatta a nádorral, hogy férje végakarata szerint annak természetrajzi gyűjteménye a múzeumot illeti. 72 Az öreg Illésházy István gróf 1835. jún. 22-én kelt levelében adományozta az országnak a dubnici kastélyban őrzött jeles könyvtárát (kéziratokkal, térképekkel), azzal a kikötéssel, hogy azt a Nemzeti Múzeumban helyezzék el. 73 Ugyanezen az országgyűlésen, 1836. ápr. 12-én közölték a főrendek az alsó táblával, hogy Pyrker László János egri patriarcha-érsek az itáliai Velencében összegyűjtött képtárát felajánlotta hazájának. Feltétele volt, hogy a képeket az újonnan építendő múzeumi palotában állítsák ki. 74 Ez mintegy tíz évvel később meg is történt: a 190 festményt tartalmazó kiállítás 1846. márc. 19-én nyílt meg. A Nemzeti Múzeum egy újabb részleggel gazdagodott, a képzőművészet is 67 A két idézet: Zádor A. i. m. 365. és 360. L. még: uo. 358—359. Az épület leírása, méretei: uo. 355—365., 368—375.; Lechner J. i. m. 39—44.; Fejős—Korek i. m. 15—16.; Zádor Anna: A Magyar Nemzeti Múzeum (Bp., 1961) 17—32., 38—41., 51—52. 68 Hivatalos Jelentés a' Magyar Nemzeti Museum állapotjáról. 1826. ápr. 17. = Ogy írásai 1825—27. 1. köt. 366. Vö. Berlász J. i. m. 205. 69 Ogy írásai 1825—27. 1. köt. 361—362.; Ogy írásai 1830. 265—266.; Ogy írásai 1832—36. 5. köt. 27—29.; Ogy írásai 1839—40. 2. köt. 409.; Ogy írásai 1843—44 2. köt. 561—562. Az 1847—48-as országgyűlésen nem terjesztették be a múzeumi tudósítást. 70 1827: 35. te. A' Magyar Nemzeti Museum számára tett Ajánlatok Törvénybehozásáról. = Ogy írásai 1825—27. 3. köt. 1753—1755.; Magyar törvénytár. 1740—1835. évi törvénycikkek (Bp., 1901) 467—473. — 1836: 38. te. A' Nemzeti Museumra folytatva tett ajánlásokról. = Ogy írásai 1832—36. 7/2. köt. Mell. 158—159.; Magyar törvénytár. 1836—1868. évi törvénycikkek (Bp., 1896) 72. 71 Ogy írásai 1843—44. 4. köt. 314—315. (a törvénytervezet); Ogy Jkv. 1843—44. 5. köt. 474., 476., 479.; Főrendi Napló 1843—44. 7. köt. 324., 333. 72 Ogy írásai 1825—27. 3. köt. 1611. 73 Hivatalos Tudósítás a' Magyar Nemzeti Museum állapotjáról és pénztáráról. = Ogy írásai 1832— 36. 5. köt. 32—33. Az adománylevelet latinul és magyarul közli Berlász Jenő: Az Illésházy-könyvtár. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1967 (Bp., 1969) 58. Az átvételről, elhelyezésről 1. uo. 57—60.; a könyvtár állományáról, kialakulásáról: uo. 62—85., 85—92. L. még: Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802—1867 (Bp., 1981) 237—242. 74 Ogy írásai 1832—36. 7/1. köt. 346. Mivel az építkezés csak ezután kezdődött el, egyelőre csak a jegyzéket vették át: Ogy írásai 1839—40. 2. köt. 409. 378
