A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Irodalomtörténet – Művelődéstörténelem - Tóth Béla: Magyar nyelvi törekvések Debrecenben a XVIII. század végén

írj, kérlek, magyarul! óh írj, Magyarom, de magyarrull! írj, a-mikép' tetszik, szabad Irás-al, ava' Vers-el. Lépj, ha akarsz, kötözött, va' szorított lábbal, akármint, De ha ugyan teheted, minden-kor lépj kötözött-el.

37 Maróthinak a magyar nyelvű oktatás terén elindított kezdeményezései is ekkortájt, a század második felében kezdenek erőteljesebben kibontakozni. Tanúsítja ezt az 1770-ben kiadott Methodus, mely szinte teljes egészében Maróthi elgondolásait javaslatait, amelyek már eddig is a kollégiumi tanítás alapját képezték — foglalja nyomtatásba alig néhány helyen haladva túl, de mindig az általa kijelölt irányba, a nagy professzor útmutatásait.

38 Eszerint a tanítás alapját kezdő fokon ekkor már a magyar nyelv adja. A legalsó osztály tanulói (elementarii) magyarul ismerkednek a betűkkel s csak azután kezdenek latinul olvasni, illetve néhány latin szót elsajátítani (VII. f.). A declinisták, coniugisták is a magyar nyelv alapján sajátítják el a declinatiókat, coniugatiókat (VI. f. 6. p.; V. f. 4. p). A grammatisták a stílus gyakorlása végett „fordítsák magyarra Langius Co//oquiáiát"

29 (IV. f. 7.), s egyáltalán magyarra fordítás közben gyakorolják a stílust is (IV. f. 9.). A sintaxisban a levélírást is először magyarul kell gyakorolni, főleg azok kedvéért, „akik korán búcsút mondanak a Múzsáknak" (III. f. 16. p.). A latin nyelv tanulása közben a praeceptor igyekezzék tudatosítani a két nyelv kifejezésbeli sajátosságait (III. 5. p.). A poétái osztályban foglalkozzanak a magyar költészettel is a nyelv művelése céljából (II. f. 14. p.). A legfelső, azaz retorikai osztályban Freyer Oratoriajának használatára vonatkozólag azt olvashatjuk: „A körmondatok trópusok, alakzatok s más említett fordulatok gyakorlása először magyarul történjék, hogy a figyelem teljesen a megoldásra (Arti) irányuljon (I. f. 1. p.). Cicero epistoláival kapcsolatban ugyancsak gyakorolni kell a magyar nyelvű levélírást (I. f. 8.). A tanulók számára a latin beszéd csak a sintaxisban (ma kb. 5. osztály) kötelező. A rendelkezés ellen vétőket azonban nem fegyelmi, hanem pedagógiai büntetésekkel sújtják (latin szövegek könyv nélkül való előadása). Ezek mellett az éneklést (zsoltárokat) s az aritmetikát (Maróthi könyvéből) elejétől végig magyarul tanulták. A felső évfolyamok (metafizikai osztály, teológia) nyelve azonban továbbra is latin maradt, legalábbis egyelőre. *** A magyar nyelvűségnek jelentős képviselője volt Debrecenben a század második felében Weszprémi István (1723—1799), aki 1757-ben telepedett le végleg a városban, s 1768-tól mint annak tisztiorvosa működött. Angliában kiadott értekezésein s a Biographia Succincta с orvostörténeti lexikonán kívül minden művét magyarul írta. Ez utóbbiak valóban a hazai közönségnek is szóltak, míg a latin nyelvűek az egész tudományos világhoz, itthon és külföldön. Munkássága tehát példája annak az átmeneti állapotnak, amely a széles érdeklődésre számot tartó mondanivalót a még mindig „nemzetközi"-nek számító latin nyelven, a magyarsághoz szólót pedig annak nyelvén szólaltatják meg, mint pl. a külföldi tanulmányútjára menőben, 1752-ben Bécsben kiadott a Magyarországi Keresztény Királyoknak Históriája с munkáját. Ebben a magyar krónikás énekek hagyományát folytatva négyes rímű versekben jellemzi a magyar királyokat egy-egy versszakot (Mária Teréziát kivéve, aki kettőt kap) szentelve mindegyiknek.

40 37 Munkásságát részletesen ismerteti Zsigmond Ferenc: A debreceni Kollégium és a magyar irodalom с munkájában (Debr., 1940), 19—23., s legújabban Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel с antológiájában (Bp., 1977), 329—341. 38 A latin nyelvű elaboratum osztályok szerint felülről lefelé haladva (Oratoria-elementarii) fejezetekbe, azon belül pontokba foglalva adja elő mondanivalóját, latinul. A részekre vonatkozó utalásaink ezt a beosztást követik[/) fejezet, p) pont]. 39 Joachim Lange (Langius, 1670—1744) hallei tanár volt. Tankönyvét Maróthi vezette be a Kollégiumba. 40 Weszprémi ezzel mintegy első fecskéjét alkotta meg az olyan verses „tankönyvekének, mint Sz. Németi Magyarország leírását tartalmazó verses munkája, mely 1760-ban másodszor jelent meg Nagykárolyban, továbbá Losonczi István Hármas kis tükör-e (1771). 336