A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Művészettörténet - Bíró Lajos: Képzőművészeti élet a két háború között Debrecenben
hető volt mestere, Vaszary János hatása: a dekorativitás, az oldottabb, színes festőiség, a szín és formaösszefoglalás. Ugyanakkor Vaszary intenzivitását, eruptív dinamikáját csak szerényen idézgette. Mindenesetre ez az „útravaló" jó pár évre elegendő volt arra, hogy a debreceni méltatok többsége a „hamisítatlan festői látásmód" jelenlétét érzékeljék kiállított képeiben. Festett arcképeit (Juhász Géza 1931, Önarckép 1931, Testvérek 1931 stb.) figyelemreméltónak, tájképeit — „melyeket közvetlen környezetéből, a debreceni kerti utcák árnyas-napos miliőjéből vett" — „költőinek", „kellemes, behízelgő" virágcsendéleteit ízlésesnek tartották, bibliai képein pedig „valami gótikus áhítatot" 114 láttak (Jézus és a bűnöző nő 1931, Jairus leánya 1931 stb.). „Nem súlytalan művészete korántsem feszül az úttörés mesgyéjének — írta Békés István a Tiszántúlban — és korlátain belül kellemes vásznakat alkot." A következő időszak (1932 után) stílusában elbizonytalanodást, képei művészi minőségében pedig nagyfokú hanyatlást hozott. Rabinovszky Máriusz 1933-ban „művészi profil"jának homályáról írt, a Debreczeni Független Újság kritikusa pedig már arra figyelmeztette, hogy „ez az út inkább a népszerű olajnyomatok, mint modern művészeti kiállítások felé vezet." (Berki Irmának ebből az időszakából jó pár képe látható ma is a Déri Múzeum raktárában, s a Debreczeni Független Újság kritikusának véleményét, figyelmeztetését teljes mértékben alátámasztják.) Betegsége és korai halála megakadályozta, hogy megismételhesse debreceni indulásának „jó festői kultúrát hozó" művészi teljesítményét. A szegedi születésű Vadász Endre (1901—1944) a két világháború között nyolc évet élt Debrecenben (1928—1936). A képzőművészeti főiskolán Glatz Oszkár, Olgyai Viktor és Zádor István voltak a mesterei. Fiatalon egymás után kapta meg a különböző művészeti ösztöndíjakat, díjakat és két sikeres szegedi kiállítás után (1926,1927) már ismert, beérkezett kiállítóművészként lett a debreceni zsidó reálgimnázium rajztanára. 115 Bár a Műpártoló Egyesület 1929-es téli tárlatán állított ki először a városban és ebben az évben lett az Ady Társaság tagja is, 116 tulajdonképpeni debreceni bemutatkozása 1930-ban a Kereskedőtársulat dísztermében rendezett önálló kiállítása volt. A napilapok tudósításai alapján azt mondhatjuk, hogy e kiállítással Vadászt és művészetét a debreceni közönség, sajtó és szakma szinte fenntartás nélkül elfogadta. 117 Művészetének megbecsülését — mely a debreceni évei alatt egyre nőtt — különösképpen mélyítette az, hogy a nemzetközi grafikai kiállításokon G. Szabóval együtt vagy egymást váltva ő is sok sikerrel képviselte Debrecen művészetét. A helyi lapok írásaiból úgy tűnik, hogy az „adysok" közül ő volt a város legnépszerűbb modern művésze. Vásárolták festményeit, grafikáit, és ez az „igen lelkes vételkedv" végigkísérte egész debreceni működését. Népszerűségét — a Debreczeni Független Újság szerint — a képeiből „áradó optimizmus"nak, „színei derűs tarkaságá''-пак, „epikus készségének ... mindenki számára érthető nyelvé"-nek köszönhette, annak, hogy képeiben „szerencsésen tudta egyesíteni ... a legkomolyabb festői értékeket a népszerű tetszetősséggel". 118 Népszerűségét növelték a debreceni kritikák inkább menedzselő, mint elemző méltatásai, amelyek általában művészetének „különleges klasszisát" hangsúlyozták. Sokoldalú zseninek tartották, aki — festett képeit tekintve —• olyan „sajátos látású ... hogy még őseit sem ismerni a magyar piktúrában" 119 . És itt újból Rabinovszky Máriuszra hivatkozhatunk, akinek az Ady Társaság, és azon belül Vadász Endre 114 Műbarát: Berki Irma képkiállítása a Déri Múzeumban. Debreczeni Független Újság. 1931. szeptember 27. 5. 115 Virágvasárnap nyílik meg Vadász Endre képkiállítása. Debreczeni Független Újság. 1930. április 9. 6. 116 Tóth Ervin: Vadász Endre 1901—1944. = Kisgrafika, 1974. 3. 10. 117 Vadász Endre képkiállítása. Debreczeni Független Újság. 1930. április 20. 10. 118 -sl-: Egy szobor, három kép. Debreczeni Független Újság. 1930. június 28. 2. — Koncsek László: Az Ady-Társaság képzőművészeinek kiállítása. Debreczeni Független Újság. 1937. február 7. 6. — Vasárnap zárul Vadász Endre kiállítása a Déri Múzeumban. Debreczeni Független Újság. 1933. április 22. 3. — Vadász,Endre képkiállítása vasárnap délelőtt nyílik meg a Déri múzeumban. Debreczeni Független Újság. 1933. április 9. 6. 119 Az Ady-társaság ünnepélyei — Az Ady Társaság kiállítása. Debreczeni Független Újság. 1931. február 4.1—2. — F. L.: Hatalmas és rendkívül értékes anyaggal szerepelnek a Déri múzeumban rendezett kiállításukon az Ady-társaság művész tagjai. Debreczeni Független Újság. 1933. február 12. 8. — F. L.: Pompás anyag szerepel Vadász Endre ma vasárnap megnyíló kiállításán a Déri múzeumban. Debreczeni Független Újság. 1933. április 9. 6. 301
