A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

rosban. Érthető, hogy a fészkelő ornitofaunában tovább nő az autochton európai és a palearktikus elemek együttes aránya (3. sz. ábra). A déli faunakörök (mediterrán, mediterránturkesztáni, európai-turkesztáni, indo-afrikai) leszármazottjai kevésbé jellemzőek Debrecenre és csak 9 fajjal szerepelnek. Ezek közül a városi ornitofauna régi elemeként összesen két turkesztáni-mediterrán faj — a házi galamb (Columba livia) és a kuvik (Athene noctua) valamint az európai-turkesztáni kis poszáta (Sylvia curruca) nevezhető. Mediterrán faunakör képviselői és egy indo-afrikai faj csak ebben az évszakban honosodtak meg Magyarországon. Ezekhez tartozik a következő három terjeszkedő faj; a balkáni gerle (Streptopelia decaocto), amely 1937-ben jelent meg Debrecenben (43), a balkáni tarkaharkály (Dendrocopos syriacus), amely 1928-ban jött be és 1936 óta fészkel országunk területén (38), valamint Debrecenben 1923-tól kezdve (32) költő csicsörke (Serinus serinus). Érdekes, hogy a városban még nem találtunk meg egy másik terjeszkedő fajt, a halvány gézét (Hippolais paliida), amely már honos az ország D-i és ÉK-i részein, főként a Tisza mentén. Az utolsó 5 évben Debrecenben egyre növekszik az olyan É vagy ÉK felől behatoló fajok száma, amelyek elterjedésének nyugati pereme vagy a Kárpát-medencénél, vagy ettől keletebbre húzódik. Ide sorolható 1979 óta a fekete harkály (Dryocopus martinus), 1979-ben újra jelentkezett dolmányos varjú (Corvus cornix), 1981-ben először észlelt géze (Hippolais icterina) és a magyarországi ornitofauna teljesen új eleme a lazúr cinege (Parus cyanus), amelyet 1982ben sikerült regisztrálni a Botanikus Kert területén. Megállapítható, hogy Debrecen ornitofaunája zömében a szélesen elterjedt, transzpalearktikus vagy európai elemekből áll, összetételük jellemző a közép-európai városokra. Azonban egyes, a nyugat-európai városokban közönséges fajok (Columba palumbus, Pyrrhula pyrhulla, Prunella modularis) hiányoznak a városunk ornitofaunájából, mint tartós tagok. Nem fordul elő a Regulus ignicapillus sem, amely pedig az ország Ny-i részén, Sopron városában fészkel (44). Úgy néz ki, hogy a debreceni ornitofauna kialakulását nagyobb mértékben a keleti faunaelemek befolyásolják. a. összes fajok b. Fészkelő fajok Jelek: \\\ \\\\ - Pale arktikus; ^^ - Európai; ftH+H - Mediterrán, Európai - Turkesztán!, Turkesztáni - Mediterran, Indiai - Afrikai; 1 •--.• 1 - űvilági; Щ ~ Holarkfcikus; |" ] - Többiek 3. ábra. Debrecen ornithofaunájának állatföldrajzi összetétele 25