A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben

végrehajtásában. A hajdúböszörményi Káplár Miklós-emlékház 1978-ra valósult meg.

68 A helyi tanács és a megyei műemléki albizottság helyreállította Káplár Miklós egykori lakóházát (Polgári út 58.), s ott a Déri Múzeum Káplár-emlékkiállítást hozott létre. A háromosztatú szegényparaszti lakóházban Káplár egykori használati és dísztárgyai, rajz- és festőeszközei, művei és őt ábrázoló alkotások, illetve mestereinek művei kaptak helyet. Itt láthatók korai portréi: pl. Önarcképe, Öreg bivalyos (1928), Lados Nagy Sándor juhász számadó (1928), Nagy Samu kospásztor (1928), Parasztlány (1929), Művésznövendékek (1929), s a későbbiek legjava: Csikós túzoktollas kalapban (1935), Medgyessy Ferencné (1933). Legnagyobb hatásúak hortobágyi tájképei; Hortobágy télen (1929), Tájkép (1931), Kiszáradt fák a Hortobágy folyó mentén (1930), Itatás a kettős kútnál (1933), Téli táj (1935), Téli Hortobágy (1933). Ez utóbbi mű évtizedeken át Medgyessy Ferenc budapesti műtermét díszítette Káplár ajándékaként. Medgyessyre emlékeztet a Hortobágyi bika című monumentális bronzszobor, idézve a közös hortobágyi nyarakat, Medgyessy hortobágyi tartózkodásának emlékét. Ezenkívül a Böszörményi Galériában, a Déri Múzeum új magyar képtárában, a Hortobágyi Galériában és a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóházában láthatunk Alföldés Hortobágy-ábrázolásokat. A Hortobágyi Nemzeti Park kiállítóhelye (az ún. Nyugati fogadóház) 1980-ban nyílt meg (1983-ban újjárendezték) s egy Móricz és Hortobágy című kiállításon túl Boromisza Tibor festményeit, rajzait, bútorterveit mutatja be. A Hortobágyi Galéria alapításának az adott aktualitást, hogy Kállai Gyula országgyűlési képviselő tíz Holló László-festményt ajándékozott a Hortobágyi Nemzeti Parknak. Ezt egészítette ki a Déri Múzeum Káplár Miklós, Boromisza Tibor, Pálffy József, Gáborjáni Szabó Kálmán, Viski János, Benyovszky István, Baranya Sándor, Bényi Árpád, Boross Géza, Déri Kálmán, Félegyházi László, Istvánffy Gyula, Kohán György, Maghy Zoltán, Senyéi Oláh István, Soltész Albert, Szegvári Károly, Tölgyessy Artúr, Tőkés Sándor, Wallburg Egon festményeivel, Medgyessy Ferenc, Szabó Iván és Somogyi Árpád szobraival, Vadász Endre és Gáborjáni metszeteivel. A Hortobágyi Galéria létesítése szerencsésen egészítette ki a Hortobágy középpontjában már meglevő Hortobágyi Pásztormúzeumot és az ún. körszínben elhelyezett természetvédelmi kiállítást, egyúttal tisztelgést is jelent a Hortobágy igazi festői emléke előtt.

69 A Hajdúsági Múzeumban levő Böszörményi Képtár

10 — amely részben saját — részben a Nemzeti Galéria és a Déri Múzeum festményanyagából áll, valamint a Déri Múzeum régi és új magyar képtára értékes Alföld-ábrázolásokat mutat be (Tornyai, Koszta, Rudnay, Endre Béla, Nagy István, Holló, Káplár műveit). Ugyancsak Hajdúböszörmény vállalta a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep legjobb évi termésének begyűjtését muzeális őrzését és időszakos bemutatását a Hajdúsági Múzeum földszinti termében, a Hajdúsági Galéria' ban.

71 A témagyűjtés nem állt meg e kiállítások megrendezésével, tovább folyik s remélhetőleg lesz mód egy, az eddigieknél teljesebb bemutatásra, ha másként nem, időszaki kiállítások keretében. 68 A kiállítás forgatókönyvét írta, az emlékházat berendezte, az emlékkiállítást rendezte Masits László. 69 Hortobágyi Galéria — a forgatókönyvet és a vezetőt írta, a kiállítást rendezte: Sz. Kürti Katalin (Debrecen, 1980) 70 A forgatókönyvet írta, a kiállítást rendezte: Bodnár Éva és Borbély László. Ism.: Pogány Ö. Gábor. Alföld, 1972. 8.94. és Sz. Kürti Katalin. Képzőművészeti Világhét 77 debreceni műsorfüzete (Debrecen 1977), 21—23. 71 Hajdúsági Galéria (Bevezetőt írta: Lázár Imre, Hajdúböszörmény, 1973) 269