A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben

pásztorfejei. Nagy sikert aratott az Ady Társaság 1933-as csoportkiállításán. Műveit látván így nyilatkozott Rabinovszky Máriusz: „hortobágyi tájképei tiszta, magas égboltukkal, éles, híg levegőjükkel szuggerálják a pusztai hangulatot."

48 A képzőművészeti osztály tagjai világosan látták és meg is fogalmazták ekkor: egyéni hangú, nagy alkotó dolgozik körükben. Káplár Ady társaságbeli működése rövid életének és művészpályájának jelentős, befejező szakasza volt. Sorozatos elismerései elején lépett be a társaságba és 1933-ban lett osztályelnök. A pásztorból lett, egyszerű, de gyors észjárású és jó kvalitásérzékű művészt méltán tisztelték azok, akik Móricz, Németh László, Veres Péter előadásait hallgatták. Az 1928-as Nemzeti Szalonbeli kiállítást 1931-ben követte újabb. Itt ismerkedett meg Fülep Lajossal, s találkozott Petrovics Elekkel, Réti Istvánnal, Czigány Dezsővel, Medgyessyvel. Ecsedi Istvánnak, a Déri Múzeum igazgatójának írta ekkor: „a modern művészek egy része azon erőlködik, hogy menjek le Szentendrére és ott műtermet és ellátást kieszközöljek. De én csak a Hortobágyra megyek vissza. És ezt helyeslik: Vaszary János, Fényes Adolf... dr. Petrovics Elek... Engem Debrecennek kellene pártfogolnia... a Hortobágy festője vagyok, mely Debrecen város tulajdona. A Hortobágyot úgy még nem értette meg senki... Debrecent és a Hortobágyot a képzőművészeti kultúra terén én képviselem. Én ismertettem meg a Hortobágyot. Móricz Zsigmond azt mondja, hogy én fedeztem fel." E kiállításon bemutatott anyagát többek között Ybl Ervin, Farkas Zoltán, Elek Artúr, Kárpáti Aurél méltatta. 1934 nyarán írja: „nagyon rossz anyagi viszonyok közt élek. — Mikor az ember dolgozna, nincs festéke. Ha festék nincs, lehet rajzolni, de mikor az embernek még ceruzára való sincs és azon túl a héten még száraz kenyér is szűkön van, bizony... el van keseredve".

49 1934 októberében megnyílt a „Magyar Őstehetségek" első kiállítása, mely a művésznek nagy erkölcsi és anyagi sikert hozott, sajnos későn. Legendák, jó- és rosszindulatú híresztelések vették körül hátralevő hónapjaiban, s korai, tragikus halála újabb legendák forrása, kiindulópontja lett (1935. április 7-én halt meg), a róla szóló komoly írások azonban kellően minősítették művészetét már 1935—36-ban. 1935 októberében hagyatéki kiállítása nyílt a „Magyar őstehetségek" Erzsébet téri új helyiségében Móricz Zsigmond megnyitójával.

50 Káplár korai halála érzékeny veszteséget jelentett az Ady Társaságnak. A Déri Múzeum igazgatója, Ecsedi István, Maghy Zoltán festőművész segítségével szedte össze a hagyatékot a szülőházból, Miskolcról, Pestről, Debrecen környékéről magángyűjtőktől, s 1936 áprilisában hagyatéki kiállítást rendezett a Déri Múzeum két termében a mintegy száz darabos anyagból. Az Ady Társaság sírkövet állított osztályelnökének, amelyet barátja és utóda, Medgyessy Ferenc készített el. A debreceni származású Medgyessy Ferenc (1881—1958) a harmincas években fedezte fel igazán a Hortobágyot. Már 1928-ban gondolt arra, hogy részt vegyen a Hortobágyi Kolónia munkájában, de csak 1933 nyarán jött el pár hétre feleségével, Maria Alexandra Djakonovával, aki taskenti származású lévén érdeklődést mutatott a magyar sztyeppe, a puszta iránt. Itt Mátán, a biztosi lakásban éltek, s itt mintázta a szobrász Komondor és Hortobágyi bika című szobrát. Később, 1951-ben kifejezetten azzal a céllal készítette Pányvavető csikós című szobrát, hogy trilógiává alakítsa az együttest. Mind a hármat a Hortobágy középpontjába tervezte, életnagyságúnál nagyobb köztéri szobornak.

51 Terve nem valósult meg, de törekvése követésre talált Megyeri Barna, Szabó Iván és Somogyi Árpád plasztikájában. A két világháború között egy jelentős murális munka jött létre: a Gazdászati Iskola (ma Ag48 Rabinovszky Máriusz: A debreceni Ady Társaság képzőművészeti kiállítása. Nyugat, 1933. 380— 381. 49 Káplár leveleit közölte Sz. Kürti Katalin 40. számú jegyzetben jelzett két tanulmánya, valamint A képzőművészetek Hajdúböszörményben című írása (Kathy Imre—Sz. Kürti Katalin: Hajdúböszörmény építészete — képzőművészete szerk. Nyakas Miklós, Hajdúböszörmény, 1980) 50 Móricz Zsigmond 1935 őszén nyitotta meg Káplár posztumusz kiállítását Budapesten. Megnyitója — amelyben leírja kapcsolatuk történetét — hozzáférhető a Múzsák — Múzeumi Magazin, 1971. 3. sz. 6. 51 A hortobágyi kapcsolatokat László Gyula Medgyessy monográfiája (Bp. 1968) és Sz. Kürti Katalin: Medgyessy és Debrecen (Debrecen, 1981) című könyve érinti. 264