A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben

nyarán, hogy rézkarcokat készítsen a pusztáról.

33 Három napig lakott a csárdában, s találkozott az ugyancsak ott dolgozó Iványi Grünwald Bélával (1867—1940). Iványi azzal a céllal tartózkodott Debrecenben 1926 nyarán, hogy témát gyűjtsön a Tisza István Tudományegyetem dísztermébe készülő freskóhoz és a Carnegie-alapítvány 1927-es pitsburgi kiállításához. Az Ernst Múzeum 1927-es tárlatán öt hortobágyi olajképet mutatott be, majd 1928 januárjában részt vett a debreceni városházán rendezett képzőművészeti tárlaton, ugyancsak hortobágyi képekkel, illetve debreceni portrékkal. Egy egész hortobágyi sorozatból állította össze 1929-es műcsarnokbeli tárlatának anyagát. Ismert művei; a Gémeskút (1927), a Hortobágyi kőhídon (1931), a Hortobágyi szekér?

4 Hortobágyi specialistának nevezhető Garay, Viski és Benyovszky. Viski János (1891) főként a negyvenes években állította ki a Műcsarnokban hortobágyi képeit (Gulyásbojtár Birkanyáj, Hortobágy). Ezekkel díjat nyert a barcelonai világkiállításon (1929) és ezüstérmet kapott a Műcsarnok 1934-es tárlatán. Lóterelés a Hortobágyon című műve az 1934-ben nyomtatott ötvenpengős bankjegyet díszíti.

35 Benyovszky István (1898—1969) először néprajzi illusztrációkat készített a Néprajzi Múzeum számára, 1928-ban jelent meg pl. Győrffy István: A szilaj pásztorkodás című könyvében ötven lavírozott tusrajza (pl. Szilaj csikók, a Hóförgetegben, a Gulyát átterelték a jégen). 1930-ban és 1936-ban kiállítást rendezett a debreceni Déri Múzeumban, Ménes a viharban, Eső után, Hármas fogat, Debreceni parasztötös, Esős hangulat a Hortobágyon című olajképeit mutatta be. Több mint húsz műve került magántulajdonba, s Debrecen városa is vásárolt tőle a Déri Múzeum részére.

36 Mint láttuk, a húszas-harmincas években egyre több festő dolgozott a Hortobágyon, a nevezetes idegenforgalmi központban. Nem volt rossz befektetés egy-egy hortobágyi ciklus elkészítése, a műkereskedők jól tudták értékesíteni a romantikus lovasképeket. Kedveltek voltak Vastagh Géza (1886—1919) bikaküzdelmet ábrázoló képei, Edvi Illés Aladár (1870— 1958) állatképei, Glatz Oszkár (1872—1958), Garay Ákos (1866—1952), Csuk Jenő (1887— 1927) tájképei, életképei (Lóvásárról, A pusztai úton, Aranygyapjú, Lopott csikó).

37 Az említett budapesti és helyi festők tevékenységét támogatta Debrecen városa, a Hortobágy ura, de az 1933 körül alakult idegenforgalmi bizottság, a hortobágyi intéző bizottság is. Ennek tagja volt a Déri Múzeum igazgatója, dr. Ecsedi István, majd dr. Sőregi János is. Az ő nevükhöz fűződik az első hortobágyi múzeum megalakítása, amely 1933-tól a csárda 2-3, majd 4 termében működött. Ebben elsősorban természettudományi kiállítás volt, de létrejött a képzőművészeti anyag is Benyovszky, Káplár, Boromisza műveiből.

38 Dr. Ecsedi István, a Déri Múzeum első (1930—35) igazgatója jelentős szerepet vállalat a Hortobágyra irányuló idegenforgalom helyes fejlesztésében. Mint tősgyökeres debreceni (s mivel tanyájuk volt Hortobágyon — mondhatjuk úgy is, hogy hortobágyi) ember tiltakozott minden olyan törekvés ellen, amely „délibábos rónát" akart a pusztából csinálni, meg akarta egyszerű és fenséges szépségét változtatni. De mint igazi néprajzos is szót emelt a hamis álromantika ellen. Maga vállalt illusztris kül- és belföldi látogatók, csoportok részére hortobágyi vezetést. Mind Ecsedi, mint utóda, Sőregi János véleményét tükrözi az a nyilatkozat, amelyet így fogalmaztak meg; „a múzeum vezetősége nem helyesli a még romlatlan pásztornépség cirkuszi mutatványokra való betanítását. Inkább az idegent kell kényelmes közlekedési eszközök rendelkezésre bocsátásával ránevelni arra, hogy a pásztort nyája mellett, tanyája körül 33 Debreczen, 1926. jún. 5. és jún. 8. 34 Hírek Iványi hortobágyi útjairól: Debreczen 1926. jún. 9., és júl. 18., 1928. jan. 12. Az Ernst Múzeum 1927-es 87. kiállítási katalógusában reprodukálva az Út Debrecen felé című festmény. Ld. még Telepy Katalin Iványi Grünwald monográfiáját. (Művészet kiskönyvtára — Bp. 1976.) 35 A Debreczen 1929. szept. 25-i száma köszönti a Debrecenbe látogató Viskit. Hortobágyi műveit reprodukálja az 1943-as téli tárlat és az 1944-es tavaszi tárlat katalógusa. 36 Hírek Benyovszky tartózkodásáról és debreceni kiállításairól: Debreczen 1930. aug. 28., okt. 19., 28., 29., 25., 26., nov. 1., 5., 6., 9., 1932. jan. 3., 1936. nov. 26., dec. 2., 6., 10., 13-i számaiban. 37 A szobrok és festmények repróit közli az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat 1928-as évkönyve, 109. és 1929-es évkönyve, 105—115. 38 A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934.16—21., 1935. évi Évkönyve, 8—13. Sőregi János: Vezető a Hortobágyi Múzeumban (Debrecen, 1940) 259