A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben

Id. Kovács János (1852—1924) már említett Mulató betyárok című olajképét Lipcsében, olajnyomat formájában sokszorosították. Münchenből küldte haza az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1884-es tárlatára az ott befejezett Mulató gulyások a Hortobágyon című művét. Hazatérte után a kilencvenes években rendszeresen járt a Hortobágyra, útjára sokszor elkísérte barátja, Pállya Celesztin, majd a Debrecenbe települt Pálffy József, Bakoss Tibor, Bosznay István festőművész és Tóth András szobrász. Kovács nagy sikert ért el A hortobágyi csárda törzsvendégei, Legelő nyáj, Napnyugta a pusztán, Hortobágyi kocsmában, Delelő csorda című olajképeivel. Az 1898-as őszi tárlatra pl. Hortobágyi csárdajelenetéi küldte be. Nem véletlenül gondolt a tízes években A hortobágyi puszta jelene és múltja című körkép ötletére, ezt azonban már csak fia valósította meg.

16 A szobrászok érdeklődése a századfordulótól lankadatlan. Zsánerszobraik közül a lovasábrázolások tűnnek ki. A debreceni Tóth András (1858—1929) Pányvavető és Pusztafi szobrát a lyoni kiállításon és a millenáris kiállításon mutatták be. A képzőművészeti zsűri nem foglalkozott a Pányvavetővel, de Herman Ottó megvásárolta és kiállította az ősfoglalkozások sátrában. Mint Herman Ottó írta; „Áll a csikós s hódít. Kétségtelenül vannak fogyatékosságai, de a felfogás magyar és hortobágyi."

17 A millennium idején jött a Hortobágyra Beszédes László (1874—1922), aki terrakotta zsánerszobrokat készített (Pásztorember, Igyék kend/, Munkába). Leghíresebb műve a Pányvavető, amelyet a Városligetben állítottak fel köztéri szoborként. A fiatal Nagy Kálmánt (1872—1902) azzal a céllal küldték Debrecenbe, hogy az 1900-as párizsi világkiállításra mintázza meg a magyar népélet tipikus alakjait. A Debreceni juhász, Kanász, Lóra csikós, lóra/, Számadó gulyás hortobágyi indíttatásúak, éppúgy, mint Holló Barnabás (1865—1917) Betyár lovon, Megy a juhász szamáron, Horvay János (1873—1944) Furulyás, Róna József (1861— 1939) Csikós lóháton, Juhász, Siklódy Lőrinc (1876—1945) Füttyentő csikós, Gulyás, ifj. Vaslagh György (1868—1946) A csikós, Vastagh Éva (1900—1944), Csikós lóháton című szobrai. E művek jó része a Nemzeti Galériában található.

18 A századfordulón felélénkült Debrecenben a Petőfi-kultusz. A Csokonai Kör pályázatot hirdetett Petőfi-szoborra, amelyet a hortobágyi Csárda közelébe terveztek. Arra a Petőfire emlékeztek, aki ezt írta 1847-es fiktív levelében; „Menjünk, vágtassunk Kelet felé, nagyszerű látvány következik: a puszta: a Hortobágy" Mint tudjuk, nem ekkor járt először itt, hanem 1842 telén, Pestre utaztában. Ekkor született a Hortobágyi kocsmárosnéhoz című verse. E látogatás emlékét leginkább Füredi Richard reliefje tükrözte, amelyet 1923-ban avattak a csárda falán. A század elején ismét felvetődött a hortobágyi körkép ötlete. Id. Kovácstól függetlenül készített körképet a Hortobágyról 1907-ben Paul László, s művét be is mutatta a Margit fürdő dísztermében.

19 1911-ben Lebrecht György német festő dolgozott a pusztán egyedül.

20 A századelőn még Hegedűs László (1870—1911), Csontváry Kosztka Tivadar (1853— 1919) és Juszkó Béla (1877—1940) foglalkozott a Hortobággyal. Juszkó és Csontváry kapcsolatban állt Haranghy György debreceni fényképésszel, erre utal Juszkó Hortobágyi részletének ajánló sora, valamint az a tény, hogy Csontváry a pesti Uránia mozgóban látta Haranghy „Délibábok országa" című ősfilmjét. A filmet 1902-ben több ízben vetítették az Uránia Tudományos Színházban. Csontváry 1902-ben levélben érdeklődött a fényképésztől, 16 Ld. Sz. Kürti Katalin id. Kovácsról írt tanulmányát és az ott közölt irodalmat. Múzeumi Kurír, 1980. 33. sz. 92—98. 17 Tóth András életművét Sz. Kürti Katalin dolgozta fel. Déri Múzeum Évkönyve 1982 Debrecen, 1985 535—556. Herman Ottó levelét Kardos László idézi Tóth Árpád monográfiájában (Bp. I960) 18 Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón (Bp. 1954), A Magyar Nemzeti Galéria szobor állagjegyzéke I—II—III.,kötet (Bp. 1959) 19 Debreceni Független Újság (továbbiakban: DFU) 1907. szept. 11., nov. 27., dec. 6. 20 Debreczen, 1911. júl. 21. 250