A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben
egy amerikai milliomos 35 ezer forintért megvásárolta". (Valószínűleg az 1876-ban festett Debreceni ménesről van itt szó). 1883 májusában ismét Debrecenbejött, ahol kérésére egyedül hajtott ki a Hortobágyra a híres debreceni ötösfogattal. 6 Ekkor születhettek rajzai, festményei, pl. az Alföldi ménes (1884), Debreceni hetesfogat, Debreceni ménes, Hortobágyi lóterelés, Debreceni csikósverseny, Csikós lóháton? Mint Kovács János fiától, az ugyancsak festőművész ifj. Kovács Jánostól megtudjuk, Wagner arra kérte a hazalátogató id. Kovács Jánost, hogy „a Hortobágyról karikást, szűrt, pásztorélethez tartozó dolgokat hozzon neki". 8 Ezeknek az emlékezetfelidéző rekvizitumoknak a segítségével festette Münchenből, távolról a hortobágyi képeit. Nem csoda, ha az ugyancsak Münchenben tanuló Lyka Károly később találóan írta Wagnerről: „a pesti születésű Wagner... hortobágyi specialistává alakult át... Lótanulmányi célból sokszor utazott Debrecenbe. Lovai... igazi bennszülöttek, fajtaazonosságukért kezeskedne bármely tapasztalt lócsiszár." 9 Wagnert elsősorban a néprajzi érdekesség, a rekvizitumok hű megfestése érdekelte, s nem a nép és a táj maga. Wagner után Mészöly Géza, Jantyik Mátyás, id. Kovács János, Pataky László festett hortobágyi képeket a századvégen. Jantyik Mátyás (1864—1903) a Vasárnapi Újság rajzolójaként tudósított az 1892-es hortobágyi állatkiállításról. 10 Ugyancsak megrendelések teljesítése volt a célja Mészöly Géza, Greguss János, Feszty Árpád, Jankó János 1885-ös debreceni—hortobágyi tartózkodásának; a készülő „Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben" kötethez készítettek illusztrációkat. 11 Mészöly Géza (1844—1887), aki gyerekkorát Debrecenben és Hajdúszoboszlón töltötte, 1885 nyarán-őszén többször járt Debrecenben és a pusztán. 12 Sajnálatos, hogy hátralevő másfél évében már nem tudta festményekké érlelni hortobágyi és debreceni vázlatait. A hozzá csatlakozó művészeknek több rajza megjelent az említett sorozat Alföld című kötetében, így Roskovits Ignác (1854—1915) Angyalházi puszta, Vágó Pál (1853—1928) Csikósok a Hortobágyi pusztán, Greguss János (1837— 1892) Hortobágyi híd, Karám, Feszty Árpád (1856—1914) Polgár cifraszürben, Borozó juhász, Pataky László (1857—1912) Pusztabíró a régi időkből, Hortobágyi csárda, Szélfogó, Mezőre menő szekér, Delelön rajzai. Pataky nemcsak rajzokat, hanem festményeket is készített a Hortobágyról. Ménes a Hortobágyon című műve pl. a Delelés című rajz festmény változata. 1883-ban festette Nagyvásárkor című művét, amelyről ezt írta özvegye: „Nagyvásárkor című képét, — mint magyar zsánerképeit általában—Debrecenben és a Hortobágyon végzett tanulmányai nyomán festette... többször heteket töltött a Hortobágyon, csikósok, gulyások, pásztornép a juhásznép között, ott érezte igazán jól magát." 13 A művész a századvégen nagyméretű panorámaképet festett a debreceni Kereskedelmi és Ipari Kamara számára a Régi debreceni nagyvásárról s e művén — amely az 1883-as kép továbbfejlesztése volt — megjelenítette kedvelt hortobágyi alakjait. 14 1892-ben a Hortobágyon vázlatozott Rippl-Rónai József (1861—1927), nem tudunk azonban műveiről. 15 6 Debreczen, 1883. május 29. 7 Reprók: SzanaTamás: Száz év a magyar művészet történetéből (Bp. 1901) 144—145. és az Országos Magyar Képzőművészeti Társaság 1928-as évkönyve, 119. 8 ifj. Kovács János Kovács János életrajza a Déri Múzeum Képzőművészeti Adattárában (továbbiakban: DMKA) 9 Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben 1867—1896 (Bp. 1951) 24—25. 10 Jantyik Mátyás életművét Sz. Kürti Katalin dolgozta fel. Békési Élet, 1982. 4. sz. 427—434 v IIA sorozat VII. kötete tartalmazza Debrecen és a Hortobágy leírását és a rajzokat (Bp. 1891). Újsághírek: Debreczen, 1885. okt. 12, 14,19, Debreceni Ellenőr: 1885. jún. 27., júl. 11., aug. 3., okt. 8., 10., 13. 12 Ld. Rajnai Miklós Mészöly monográfiáját (Bp. 1953) és az ott közölt irodalmat. 13 Idézi Malonyay Dezső. Művészet, 1913. 48. 14 Dankó Imre: Pataky László festménye a régi debreceni vásárról In: Opuscula ethnographica(Debrecen, 1977) 429—433, Sz. Kürti Katalin: Pataky László emlékezete. H-B. Napló, 1982. dec. 4. 15 A Debreceni Ellenőr 1892. július 9-i számában Festmények a Hortobágyról címmel arról ír, hogy Rónay Rippl József (ekkor még így használta nevét) a Hortobágyon készített „felvételeket", azaz vázlatokat. 247