A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

kerítéssel határolt ház is beékelődik, melyek udvarát némi környzet is tarkítja (vadszőlő, jezsámen, orgona, borostyán). A belvárosi utcanövényzet néhány fasorból és egy-két kisebb zöld foltból áll (japánakác, ostorfa, kislevelű hárs). A mintaterület a belvárosban a Csapó, Liszt F., Batthyány, Béke, Vörös Hadsereg utcák által határolt részen jelöltük ki. 2. Alacsony beépítettségű belváros A város történelmi „cívis" városnegyede, mely egyrészt magán viseli a belvárosi jelleg kedvezőtlen hatásait (forgalom, zaj, levegőszennyezettség), de mivel a házak nagy része egyszintes, zárt udvarokkal, szűk utcákkal, fasorokkal határolva, mégis zavartalanabb terület. A növényzet tagoltabb, több a gyümölcsfa, a cserjeszint és az utcai növényzet is gazdagabb (2. kép). A biotóp határait a Mester, Hatvan, Bethlen, Pesti utcákkal határolt területen, valamint a Tanácsköztársaság, Hámán Kató, Nyíl, Csapó utcák által közbezárt városrészen jelöltük ki. A próbaterületünk a Zúgó, Jókai, Bethlen, Hatvan utcák közt volt. 3. Lakótelepek A városra egyre inkább jellemzőek lesznek az új modern lakótelepek, hatalmas 10—14 emeletes lakótömbökkel, házakkal, lapostetejű iskolákkal, üzletekkel. A lakótelepek szétszórtan helyezkednek el a városban, önálló övezetet csak a Vénkert—Újkert komplexum ad. A többi (Tócóskerti lakótelep, Dobozi, Szabadság úti, Bethlen utcai lakótelepek) beékelődnek környezetükben. Az új lakótelepekre jellemző az öregfás növényzet hiánya, a fiatal parkokban leginkább a cserjeszint és a fiatal fák találhatók. Jelentős a lakótelepeken a gyepterület. Egyes területeken viszont teljesen hiányzik a növényzet (3—4. képek) s a környezet csak sivár betonsivatagra emlékeztet. A próbaterületet a Vénkert É-i és középső részén határoltuk el. 4. Ipartelepek Debrecen gazdaságföldrajzilag nem nevezhető ipari területnek, az ipar nem hozott létre önálló ipari negyedet. A meglevő ipari létesítmények is jobbára a könnyűipari és élelmiszeripari szektorhoz tartoznak. Ezek főként a város D-i, DK-i zónájában húzódnak. Az ipari területek a legsivárabb képet nyújtják a városban, a növényzet, parkok hiánya, a nagy zaj, bűz, a betonépületek jellemzőek. Néhány gyár nagy kiterjedésű, hátsó udvarán gazos ruderáliák húzódnak, parlag területekkel tarkítva (pl.; Konzervgyár, Állatforgalmi és Húsipari V., Baromfifeldolgozó V.). A hasonló ökológiai viszonyok és a hasonló madárfauna miatt az ipari övezethez számítjuk a Nagyállomás, rendezőpályaudvar, VOLÁN telephelyek területét is. A próbaterületet a konténerátrakodó, Hajlítottbútorgyár, ÉPGÉP Alkatrészgyár között jelöltük ki. 5. Kertváros A kertváros területre a legnagyobb kiterjedésű, változatos növényzetű a biotóp. Általában földszintes, kertes házak, csendes utcák jellemzik (5. kép). A növényzetben egyrészt dominálnak a gazdasági hasznosítású fajok (gyümölcsfák, cserjék, lágyszárúak), másrészt az az utcai fasorok, kisebb parkok, előkertek dísznövényei. Külön is ki kell emelni a gazdag cserjeszintet alkotó köszméte, ribiszkebokrokat, melyek néhol összefüggő zónája igen kedvező fészkelési lehetőségeket ad a bokorlakó madárfajoknak. Mivel több az öreg odvas fa, illetve fenyőfélék is jelentősek, ez is kedvező körülményeket jelent a madárfajoknak. A kisállattartás több fajnak jó táplálkozási lehetőséget is biztosít. Néhol a beépítetlen telkeken gyomos parlagok húzódnak. A mintaterületet a Hét vezér, Árva, Keresztesi utcák és a nyírábrányi vasútvonal által közrezárt városrész képezte. 6. Kis területű városi parkok 10 hektárnál kisebb, a városban szigetszerűen, szétszórtan fekvő, szintezett növényzetű területek, pihenőparkok. A kisfokú zavarás és relatíve gazdag növényzet jellemzi ezeket. Gyepszint, cserjeszint és lombkoronaszint megtalálható, vegyes faj áll ománnyal, így madártanilag fontos biotópnak tekinthetők, különösen jelentősek azért is, mert általában gyér növényzetű városrészeken vagy ezek szomszédságában terülnek el, magukba akkumulálva a környék madarait. Mintaterületnek az Agrártudományi Egyetem szépen gondozott, a forgalmas Böszörményi útra néző parkját választottuk (6. kép). 20