A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Néprajz - Szalay Emőke: A debreceni fazekasok díszedényei

tette lehetővé a negyedik, évszám és felirat nélküli darab pontos meghatározását. A legfinomabb az egyik 1901-es készítésű.

59 A négyszögletesre formált kulacs elő- és hátrészét hajlékonyan ívelő, könnyed, leveles, bogyós ág borítja. Az egyes lapok szélét metszéssel alakított domború csík szegélyezi. A négy különálló lapos lábú edényen két pár ugyancsak lapos, felső részén csipkézett, átfúrt szíjtartót találunk. A száj alsó részén domború gyűrűvel övezett. A felirat a kulacs külső oldalán található. A perecrész belsejében ülő szolgáló kutya alakja emelkedik. Ugyanebben az évben készítette egy másik, kisebb méretű kulacsát,

60 amely formájában híven követi az előbb bemutatottat, csupán a díszítése eltérő, ugyanis az elő- és hátlapon a karcolt virágos inda helyett domborműves kereszt alakban bekarcolt gombok díszítik. Felirata hasonlóan helyezkedik el, a kulacs közepében ugyancsak megtaláljuk az ülő kutyát. A harmadik nagyságra megegyezik az elsőnek bemutatott kulaccsal, azonban díszítésében tér el attól, mivel a lapokon domborműves díszítést találunk. Naturalisztikusan formált rózsa és kisebb virágok alkotják a végigfutó koszorút. Közepében ugyancsak kutya ül. A felirat hasonlóan az oldallapokra van karcolva.

61 A negyedik kulacs, amely szintén Sipos Józsefhez kapcsolható, a legkisebb méretű. Formája eltérő az előbbiektől, mivel nem négyszögletesen alakított lapok képezik a testét, hanem kör metszetű. Az azonosítást a tagolt szájkiképzés, a szíjtartó fülek jellegzetes csipkézettsége, a lábak lemezszerűsége, valamint az üres középrész megtörése tette lehetővé, bár nem kutyát találunk benne, hanem öt tagú, fokozatosan keskenyedő részből álló építményt.

62 A harmadik kulacstípust a hordókulacsok képezik. A debreceni fazekasok termékei között ismerünk ilyen darabokat is. A legkorábbi darabot 1878-ban készítette Tóth Bálint. A nagyméretű kulacs 10 kis hordóból áll, külsejükön szíjtartó fülekkel ellátva. Az egyes hordókat csövek kötik össze egymással, amelyeken keresztül egyikből a másikba folyt a beletöltött ital.

63 A következő évszámos darab 1890-ben készült, Fekete József készítette. Hat hordóból áll, amelyeket két-két cső köt össze, szíjtartó pántjai vékony, széles szalagszerűek.

64 A hordókon mindkét oldalon karcolt felirat, a butellákról már ismert szöveggel. A harmadik a legkisebb méretű, már csak három hordó alkotja, amelyeket egy-egy vastag cső köt össze. A felirat nélküli darab valószínűleg Mártonfi József fazekas munkája.

65 Végigtekintve a debreceni kulacsokat, megállapíthatjuk, hogy beleilleszkednek a középtiszai, tágabb összefüggésben az alföldi fazekasság hasonló termékei közé. Tulajdonképpen a vörösmázas kulacsokat leszámítva, amelyeken a debreceni stílus jellegzetes díszítőelemeit fedezhetjük fel, nem rendelkeznek különösebb egyéni sajátosságokkal, amelyek kétségtelenül elkülönítenék ezeket a darabokat a környék hasonló edényeitől. Tulajdonképp azt mutatják, amit már a többi, eddig ismertetett edény esetében is megállapítottunk, hogy a XIX. század második felében a debreceni fazekasság a hanyatlás időszakába jutott, ez mutatkozik meg ezen az edényfajtán is, amelynek viszonylag késői darabjai az ismertetettek. Cserépbutykosok A butella vagy bütykös, butélia kisméretű pálinkatartó edény, amelynek divatja a XIX. század közepén kezdődött és a század végéig tartott. Ezeket a változatos formájú edényeket nagy gonddal készítették, általában megrendelésre, megajándékozásra. Ennek megfelelően díszesek voltak.

66 Bár országszerte elterjedt és kedvelt forma volt, legnagyobb számban és leg59 Leltári szám: Sz. 1910. 412. 60 Leltári szám: V. 1918. 46. 61 Leltári szám: Sz. 1908. 1236. 62 Leltári szám: Sz. 1908. 1029. 63 Leltári szám: V. 1932. 135. 64 Leltári szám: Sz. 1906. 524. 65 Leltári szám: Sz. 1908. 1471. 66 Butella címszó. Magyar Néprajzi Lexikon I. (Budapest, 1977) 392—393. 220