A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

minden más madártani jelenséget a város egész területén és a lényegeset szintén bedolgoztuk. A tömegessé vált balkáni gerle (Streptopelia decaocto) populációvizsgálatát külön program szerint (9) valósítottuk meg. A próbaterületeken 1978 és 1980 között főképp kvalitatív adatgyűjtés (a Botanikus Kert kivételével), 1981 és 1982 között pedig mind kvalitatív, mind kvantitatív felvételezés is történt. A próbaterületeket havonta általában két alkalommal jártuk be, a számlálásnál a nemzetközileg is gyakran alkalmazott „sávmódszert" követtük (28, 20). A megfigyelésekre a reggeli vagy délelőtti órákban kerül sor, de néhány alkalommal a biotópokat és a próbaterületeket az esti időszakban is bejártuk, az alkonyat után aktív fajok megfigyelése miatt. A fentiek alapján 1981 és 1982-ben egy-egy próbaterületen évenként 48 alkalommal regisztráltuk a fajokat, ez és az előző évekből származó anyag megfelelő alapot ad adataink hitelességéhez. Sokéves munkánk során megállapítottuk a debreceni ornitofauna faji összetételét, biotópi eloszlását, évszaki aspektusait, továbbá több évi dinamikáját, valamint az egyes fajok számos indexeit és mennyiségi mutatóit, valamint a madártársulások hasonlósági koefficienseit. Jelen közleményben az ornitofauna minőségi jellemzésére térünk ki. Az ornitofauna mennyiségi mutatóit egy másik cikkben majd külön fogjuk közölni. Debrecen biotópikus felosztása és a biotópok jellemzése A várost jellegzetes ökológiai viszonyai, növényzete és madárvilága alapján 10 biotópra osztottuk fel (1. ábra). Az egyes biotópokon belül is tipikus helyzetű területeken vizsgálati mintaterületeket jelöltünk ki, ahol rendszeresen végeztünk kvantitatív és kvalitatív felmérő munkát. A debreceni biotópok jellemzését az alábbiakban adjuk; 1. Belváros (magas épületekkel) A város legsűrűbben beépített, legforgalmasabb, gyér, egysíkú növényzettel tagolt része, mely magában foglalja a Nyugati utca, Nagyállomás, Wesselényi, Hajnal, Csapó, Hatvan utcákkal közbefogott területet (1. kép). A házak, középületek nagy része többemeletes, egymással szorosan illeszkednek. Néhol, pl.; Vörös Hadsereg u. környéke, egy-két egyszintes, magas 1. kép. A magas, beépített belváros biotóp részlete 18