A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Varga Gyula: A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

A paraszti gazdaságok, de tágabb értelemben egész mezőgazdaságunk technikai színvonala — a hangzatos jelszavak és a fejlődést segítő tényezők ellenére — igen vontatottan haladt előre. Nyilvánvalóan a döntő okot ezen a téren is a világháborút követő korszak általános problémáiban kell keresnünk; a reakciós, ellenforradalmi beállítottságú státus többek közt a földkérdést, vagyis a nagybirtok és kisbirtokrendszer egészségesebb arányának a kialakítását, a földre éhes szegényparasztság földhöz juttatását sem tudta megoldani.

72 Ilyen körülmények között kevésbé volt lehetőségük a modernebb berendezkedés, az exportra alkalmas minőségi áruk termeltetése, a beruházásokhoz szükséges tőke-, hitelviszonyok kialakítása, s nem utolsósorban a kedvezőbb társadalmi közérzet létrehozására.

73 így már a kezdeti korszakban előtérbe kerülnek a gépesítést gátló tényezők. Sokak szerint a gépek drágák, mert a gépbehozatalt súlyos vámok terhelik.

74 Egyre többen felvetik, hogy nincsenek olyan kisméretű gépek, melyeket egy 20—40 holdon aluli kisgazdaságban is jól ki lehetne használni. Hiszen a mezőgazdasági gépek kihasználása különbenis csak időszakos, hát még, ha nem megfelelő méretű birtokon alkalmazzák! A befektetett „holt tőke" és az amortizáció tönkreteszik a kisgazdaságot.

75 Sokan éppen emiatt ajánlják a szövetkezést.

76 Kerék Mihály már 1926-ban, majd 1927-ben is ír „a világot átfogó kartellekről", melyek fojtogatják a mezőgazdaságot.

77 Rege Károly dr. szerint „A magyar mezőgazdaság kritikus napjait éli. Mindnyájan érezzük, hogy a föld teherbíró képességének végső határához jutott. A túlzott ipari vámok, különböző kartellek drágításai, a fokozott közterhek, a magas kamat a termelési költségek fokozatos növekedését idézték elő." „Az ipar árindexe hat hónap alatt 136-ról 139-re emelkedett, a mezőgazdaságé pedig 130-ról 125-re csökkent.

78 Kerék Mihály 1927 őszén Rákóczi Ferenc híres kiáltványának kezdősorait idézi; „Recrudescunt vulnera!", s a cikkben felhívja a figyelmet, hogy újra vészesen fenyeget a földbirtok eladósodása.

79 Pedig a nagyobb arányú kölcsöndömping csak ekkor kezdődött, részben a már említett „traktorláz", másrészt egyéb vállalkozások ürügyén. Az 1926-os kezdeti eladósodás tehát lehetséges, hogy éppen a kezdődő vállalkozási kedv növekedésének a jelzése, ami önmagában még nem lett volna baj, ha ugyanakkor valóban prosperitást idézett volna elő. Sajnos azonban, már rögtön a pénz stabilizációjának az évében, s azt követően egészen 1928-ig gyenge, aszályos évek követték egymást.

80 így a kisgazdaságokban a termésátlagok a háborút követő 10 év alatt sem emelkedtek számottevően.

81 A kisüzemek gépvásárlásakor régről visszatérő probléma az is, hogy a gépügynökök lelkiismeretlenül becsapják a kevésbé járatos parasztokat. Ezért a szakoktatási intézmények sorozatosan hívják fel a figyelmet az óvatosságra, s arra, hogy vásárlás előtt kérjenek tanácsot az arra hivatott szaktanácsadó intézményektől (Gépkísérleti Állomás, Mezőgazdasági Kamarák, gazdasági szakiskolák stb.)

82 1931-ben a FM megújítja a még 1900-ban kelt 72 Kerék Mihály, 1939. 199—240. 73 Magyarország Története 8. Bp., 1976. 738—739.; Lényegében a Magyar Gazdaszövetségnek sincs konkrét gépesítési terve. Snassel Ferenc—Török Imre, 1930. 222—238. 74 A motorekét pl. mint automobil motort vámolják, ami kb. ötszöröse a mezőgazdasági eszközök vámtarifájának. Köztelek, 1923. márc. 18. 242. 75 Grüner Leopold, 1932. 205—206. 76 Iff SporzonPál, 1928. 10. 77 Mezőgazdák, 1926. szept. 1.; 1927. febr. 1.9—10.; Sárközi— stb. 1959. 87.1927-ig már 95 különféle kartell „nyomorítja a gazdákat". Köztelek, 1927. máj. 8. 729. 78 Rege Károly dr., 1927. dec. 25. 1965. 79 Kerék Mihály, 1927. dec. 1. 116—117. A háború alatt a földbirtok tartozása minimumra csökkent, de már 1926 végén — a kötöttforgalmú birtokokat nem számítva — kb. 25%-os leterheléssel számolhatunk, így nem véletlen, hogy 1926-ban már 1099 esetben, összesen 3 107 000 pengő értékű ingatlant árvereztek el. A paraszt birtokok túlzott leterhelésére Molnár Erik is felhívja a figyelmet. Molnár Erik, 1969.198. Bár állítása, mely szerint „a dolgozó parasztbirtokosság földtulajdona ... a finánctőkévé átalakult banktőke uralma alá került", csak a parasztbirtokosság egy részére volt jellemző. 80 Iff SporzonPál, 1928.

1. 3-^. 81 Tíz esztendő mezőgazdasága. MGSZ, 1931. 1—7. 82 (Gesztelyi)-Nagy László, 1937. 340.; Sass Gábor—Molnár Béla, 1944. 5—6.; ifj. SporzonPál, 1928. 6—7.; A Föld, 1929. П. 23. 2. 192