A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Varga Gyula: A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

célzó különböző tervek azonban sorozatosan elbuktak.

21 A szakemberek az elvetélt tervek és akciók gyökerét általában három tényezőben látják: 1. A háború utáni nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetben, 2. Abban, hogy a jelenleg gyártott és meglevő gépek nem alkalmasak a kisüzemek számára, 3. Igen alacsony nálunk a gazdálkodók szakismerete, gazdasági műveltsége. Ez a felismerés vezetett oda, hogy — több évi halogatás után — 1921-ben újból felvetik az Országos Magyar Gépkísérleti Intézet létrehozásának eszméjét.

22 A terv kifejti, hogy a többtermelés alapja a jó gép. A gépesítés terén messze le vagyunk maradva a nyugati országokhoz képest. (Míg nálunk pl. az 1 katasztrális holdra eső gépi befektetés 26 korona, ugyanakkor Németországban 70 korona). A nagy lemaradás miatt még jobban meg kell válogatnunk, milyen gépeket érdemes behoznunk, s melyeket érdemes gyártanunk. Ezt pedig csak megfelelő állami irányítással lehet szabályozni. Ezt a célt segíthetné a Földművelési Minisztérium hatáskörébe tartozó mezőgazdasági gépkísérleti intézet, elsősorban mint a gazdák tanácsadója. A gépesítés kérdésének felvetése az 1920-as évek első felében élénk érdeklődést váltott ki.

23 Sorozatosan születnek a kisebb-nagyobb írások, melyek a kisüzemek gépesítésének különböző előnyeit és veszélyeit fejtegetik.

24 A kor két évtizeden át szinte elcsépelésig ismételt jelszava a többtermelés már az 1920-as évek elején divatba jött, holott az első három évben „a sok írás, szónoklat, bizottság, gyűlés ellenére termelésünk 30—35%-kal visszaesett" — állapítja meg Bayer Károly 1923 júniusában.

25 Ezért egyesek a kényszergazdálkodás bevezetését sürgetik, mely szerint minden mezőgazdasági munka elvégzésének határidejét rendeletek írnák elő. Mint említettük, sokan a mezőgazdasági műveltség alacsony fokában látják az előregépvásárlási akció valahol elakadt. GL, 1920. febr. 29. 23.; A pangást egyesek a Nagyatádi-féle földreform végrehajtásával, az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokkal hozzák kapcsolatba. GL, 1920. szept. 26. 115.; A sok lelkesítő, de többnyire ^frázisokat pufogtató megnyilatkozás között néha tudományos értékű okfejtésekkel is találkozunk, mint Rothmayer Imre tanulmánya — Köztelek, 1920. szept. 4. 663—664. —, melyben célzást tesz az állam által létrehozható gépkölcsönző állomások s a gépvásárlási szövetkezetek lehetőségeiről. Azt azonban nem felejthetjük, hogy a hangzatos jelszavak s a látszatföldreformok ellenére Magyarországon a nagybirtokrendszer maradt uralkodó tényező. A „paraszt" úgy is mint társadalmi egyed, úgy is, mint gazdálkodó mindvégig lenézett, hátrányos helyzetben élő tagja volt a rendszernek. Mindvégig a nagybirtokosok vezető szerepe voltjellemző az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület), a Mezőgazdasági Kamarák, de még a különböző szövetkezetek, a Falu Szövetség, az Országos Földműves Szövetség tevékenységében is. Vö. Magyarország Története 8. (Bp., 1976) 729—755.; Kerék Mihály, 1939. 164—255. 21 Még az 1870-ben — Európában a hallei után másodikként felállított — Magyaróvári Gépkísérleti Állomás is 1918 óta létezési gondokkal küzd. Vladár Endre, 1924. 1182., 1197.; Vö. még: Tudományos Intézeteink Fejlődése. Bp., 1958. 7.; A műegyetem mellett létrehozott Gépkísérleti Állomás (nem Intézet!) is csak 1925-ben számolhat be első sikeres kísérleteiről. Uo. 20.; Köztelek, 1925. jan. 1., 5. 22 Az eszmét még az 1910-es években ifj. Sporzon Pál vetette fel. Most — szerényebb keretek között — Kneusel-Herdlicska Ernő dolgozta ki. Köztelek, 1921. jan. 1. 5—6.; jan. 8. 30.; jan. 15. 47—48. 23 A Magyar Mérnök és Építész Egylet gépészeti szakosztálya Kneusel-Herdlicska Ernő tanulmánya alapján több csoportból álló szakbizottságot hozott létre, akik a gépkísérletek különböző részterületeinek a kidolgozására vállalkoztak. Köztelek, 1921. febr. 5. 119. 24 Rády Albert, 1921.; Wolszky Győző, 1922.; Lachman József, 1922.; (Gesztelyi-) Nagy László, 1942. 9.; u. ő, 1943. 5.;ObermayerErnő, 1923. 259.; ClementisLászló, 1923. 616. Mindezek közös problémafelvetése: a gépek minősége, ára, alkalmazhatósága, a termelési költségek és a gépek összefüggése, a szakértelem fontossága. Néhányan felvetik a gépek és a munkaerő-felesleg jelenkori kedvezőtlen összefüggéseit, bár ezt egyesek jelentéktelen tényezőnek vélik, mások a háziipar elterjesztésével próbálják levezetni. Többek közt: Köztelek, 1923. ápr. 5.; A magyar mezőgazdaság háború utáni gondjairól külföldön is tudnak. A holland gazdasági egyesület pl. gyűjtésre alapozott segélyakciót hirdet, mely során többek közt mezőgazdasági gépeket is óhajtanának küldeni a magyaroknak. Az OMGE ezt visszautasítja: „.. .ki tud példát arra, hogy szilárd és tartós oeconomiai kapcsolat jött volna létre az adakozó és a koldus között?" Ezért javasolják, hogy a holland segélyt kölcsönnek tekintsék, melyet vissza kell fizetni. Köztelek, 1920. dec. 16. 773. 25 Köztelek, 1923. jún. 7. 521.; L. még: BarbaritsLajos, 1965. 248. 186