A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Nyakas Miklós: A kapitalizmus kor debreceno nyomdászságának kulturális élete

tették, s onnan csak ritkán kerültek elő. Ugyancsak javított a helyzeten, ha a selejtezések során ezeket a munkákat céltudatosan ritkították. Egy-egy könyvtáros egyéniségétől, ügyszeretetétől nagyon sok függött. Nemcsak az állomány védelme, gyarapítása, hanem a könyvtár forgalmának az alakulása is az ő munkáját dicsérte. A jó könyvtárosnak ismernie kellett az egyes tagok személyes érdeklődését, igényét, el kellett velük beszélgetni, s főleg ajánlani kellett a munkákat.

15 A könyvtárosok feladatukat természetesen társadalmi megbízatásként látták el, s éppen ezért csak meghatározott időközönként, hetente egy alkalommal volt könyvtári kölcsönzés, illetve könyvtári óra. Eleinte az a gyakorlat alakult ki, hogy a munkákat nem kölcsönözték, hanem azokat csak a délutáni könyvtári óra alatt lehetett olvasni, akárcsak a napilapokat vagy folyóiratokat. Ez utóbbiakat az egyleti helyiségben a hét többi napján is kitették olvasás végett, ez azonban nem a könyvtáros, hanem a gazda feladatkörét képezte.

16 1905 októberében a könyvtár használatát illetően változás történt, amennyiben a nyomdászati szakkönyveket kétheti időtartamra a jövőben kölcsönözni is lehetett, s ennek lejárta után — a könyv bemutatása mellett — újabb tizennégy napra.

17 A könyvtár szabályainak megszegése esetén az egyes tagok büntetéspénzt fizettek, s ezt az összeget könyvtárfejlesztésre fordították. Ennek behajtását oly annyira komolyan vették, hogy 1894-ben határozat született arról, hogy a büntetéspénzt nem fizetők tartozását a fizetésükből kell levonni.

18 A könyvtár helyzetét természetesen nemcsak a nyomdász önképzőkör, hanem az egylet is rendszeresen ellenőrizte. A rendszeresen megtartott év végi közgyűléseken általában a következő napirendi pontok szerepeltek; 1. Hitelesítés. 2. A választmány jelentése az elmúlt évről. 3. Pénztárosi jelentés. 4. Könyvtárosi jelentés. 5. Indítványok. 6. Az új tisztikar megválasztása. Ez az ügyrendi gyakorlat jól tükrözte azt a szerepkört, amelyet a könyvtár az egylet életében betöltött.

19 Tévednénk természetesen, ha az önképzőkör egyetlen funkcióját a könyvtár fenntartásában és működtetésében látnánk. A kör legfontosabb szerepe ugyanis abban állott, hogy a Debrecenben élő nyomdászokat összefogja, s számunkra egyfajta társas életet teremtsen, szem előtt tartva természetesen az önképzés szempontjait. A vidéki, helyi egyesületek különösen az országos nyomdász egylet szervezése előtt töltöttek be rendkívül fontos szerepkört, hiszen a kölcsönös segítés és felvilágosítás munkája szinte egyedül rajtuk múlott. A debreceni nyomdászok önképzőköre országosan is úttörő tettet hajtott végre akkor, amikor az 1870-es években egy kéthetente megjelenő, kézzel írott nyomdász újság kiadására vállalkozott.

20 Sajnálatos, hogy e kezdeményezésről közelebbi adatok nem ismeretesek. Az Önképzőkörrel szemben komoly társadalmi elvárás volt a szervezett társas élet megteremtése. A debreceni nyomdászkerület közgyűlésén hangzott el 1893-ban, hogy az Önképzőkör a tagság között teremtsen erőteljesebb összefogást, s havonta legalább egy alkalommal rendezzen estélyt vagy más összejövetelt.

21 Az 1905. augusztus tizenharmadikán tartott közgyűlésen például szüreti mulatság tartását határozták el, s egyben annak intéző bizottságát is megválasztották.

22 15 Ménes János visszaemlékezése az Alföldi Nyomda Nyomdatörténeti Archívumában. Ménes J. visszaemlékezésében említ egy ilyen munkáskönyvtárosnőt, Jánki Esztert, aki a Hajlított Bútorgyárban fényezőként dolgozott, s aki minden szabadidejét a Munkás Otthonban, a Famunkások Könyvtárában töltötte. Itt Jánki Eszter segítségével mindenki megtalálta azt a könyvet, amely érdekelte őt. 16 Typographia. 1905. szept. 15. XXXVII. évf. 37. sz. 3. Nagy József szaktárs szóvá tette, hogy az egyleti helyiségben a folyóiratok és a napilapok nincsenek kitéve. Ezért utasították a gazdát, hogy a jövőben azokat feltétlenül tegye ki. 17 Typographia. 1905. nov. 17. XXXVII. évf. 46. sz. 3. 18 Typographia. 1894. febr. 16. XXVI. évf. 7. sz. 2. 19 Lásd pl. uo. 20 Tanay J. i. m. 21 Typographia. 1893. márc. 3. XXV. évf. 9. sz. 2. Az egyik tagot ki is zárták. 22 Typographia. 1905. szept. 8. XXXVII. évf. 36. sz. 6. 170