A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - F. Csanak Dóra: Ünnepek és hétköznapok egy debreceni családban. Ifjabb Csanak József leveleskönyve 1870-ből

Dolinay alábbi leveléből úgy tűnik, hogy Jóska talán késve értesült a Tanuló Ifjúság Lapja megjelenéséről s a szerkesztőségtől kérte a korábbi számokat. így újulhatott fel régi kapcsolatuk. Dolinay levele így hangzik: A világpolitika híreiről, pl. az ekkor folyó porosz—francia háborúról egyetlen szó sincs a fiatalok leveleiben, ami életkorukat tekintve érthető; a szűkebb környezetükben, Debrecenben történtekről már több alkalommal olvashatunk, bár talán meglepő, hogy apjuk egyik szívügyét, a Debrecenben emelendő Izsó Miklós alkotta Csokonai-szobor megvalósuláshoz közeledő felállításának akkori stádiumát nem említik meg. A helyi lapokból ugyanis megtudható, hogy szeptemberben a színház csarnokában közszemlére állították a Csokonaiszobrot, hogy mindenki megnézhesse, s szeptember végén elkezdték a szobor alapzatának építését.

26 A városi hírekről szinte kizárólag a fiúk és férfiak: Fördős Dezső, Várady-Szabó Miklós és a kis Jani tudósítanak. Fördős, mint kereskedő a vásárról ír: először, hogy mikor tartják, majd Jóska érdeklődésére azt is, hogy rossz ugyan nem volt a forgalom, de négy év óta mégsem volt ilyen gyönge őszi vásár Debrecenben, s hogy ennek oka részben az lehetett, hogy éppen egybeesett a zsidó ünnepekkel. (Okt. 14.) A leányok csak néhány a városban bekövetkezett halálhírről tudósítják öccsüket. Hogy Kmety Pál doktorral, aki hirtelen halt meg szívszélhűdésben, volt-e valamiféle kapcsolata a családnak, nem tudjuk, Dusóczky Pál tiszti alorvos azonban Lápossy Ferenc révén éppen ekkor atyafiságba került Csanakékkal: a jövendő vő édesanyjának bátyja volt. Elmúlása hosszú betegség után következett be, s előzőleg még megáldotta az őt meglátogató jegyespárt. Hírt ad Erzsi egy tragikus szerencsétlenségről is: Jóska egyik osztálytársa a kezében elsült pisztollyal véletlenül megölte egy barátját. Az áldozat nevét azonban nem tudta, vagy elfelejtette megírni. Miklóstól kérdezi meg Jóska, hogy kiről van szó: „Leveledben említetted, hogy szeretnéd tudni, ki volt az a szerencsétlen fiú, aki meglövetett s ki által; a bizony egy jeles tanuló, Kiss Sándor nevezetű; szegény Kovács Bandi volt a gyilkosa. Szegény Kovács bolondságból elővett egy rozsdás pisztolyt, melyet ott nála az asztalfiában talált, s nem is gondolván arra, hogy az meg is lehetne töltve, mivel nem igen jó állapotban volt, s amint ott nézegeti, a volt barátja előtte állt, egyszer csak elsült a kezében, s Kis Sándor mindjárt meghalt, szegény Kovács azt se tudta mit csináljon, hazaszaladt s az atyjának megmondta, hogy megölte a barátját." (Okt. 10.) Az Alföldi Hírlap október 5-i száma is részletes leírást közöl az esetről. A cikk írója tapintatosan, nyilván a tettes iránti részvétből nem említi meg a baleset okozójának a nevét. Szeptember végén valamennyi debreceni újság ismételten előre jelzi, majd leírja József főherceg látogatását. József nádor fia, a honvédség főparancsnoka három hetes szemléje során ejtette útba a várost. Eredetileg az volt a terv, hogy odaérkezve az „indóházban" éjszakázik s hajnalban már továbbutazik Tokaj felé, azonban, mint az újságból megtudható, a város „félünnepélyes fogadást" rendezett a tiszteletére, zászlódíszt öltött s Kovács Lajos polgármester kíséretével együtt a vasútnál várta a főherceget. Amikor megtudta, hogy a színházban díszelőadás lesz, a főherceg a város ötösfogatán mégis bekocsizott a városba, részt vett az előadáson, majd a Fehér Ló fogadóban rendezett (s az Alföldi Hírlap cikkírója szerint rossz) ünnepi vacsorán is.

27 Az orkánszerű szél ellenére kivonult zenekar és dalárda műsora után a főherceg magyar nyelvű beszédben válaszolt a főjegyző üdvözlő szavaira. Mindezekről Várady-Szabó Miklós tömören a következőképpen tudósít: „József főherceg a napokban itt volt; nem akart bejönni a városba, de bejövetele Kis Sándor kérésére sikerült; a honvédeket és a színházat megnézte, s a színészeknek 50 frt ajándékozott." (Okt. 3.) A Kis Sándor név tévedés: ő a már említett baleset áldozata, a polgármester Kovács Lajos volt. A tévedést az okozhatta, hogy a baleset elkövetőjének neve is Kovács, s hogy a két esemény időpontja közel volt egymáshoz: e levél kelte október 3., a balesetről pedig október 5-én számolt be az újság. Várady-Szabó Miklóst nyilván főként a szerencsétlenség foglalkoztatta ekkor, ezért tévesztette össze a két esemény szereplőinek nevét. Az ősz legnagyobb visszhangot keltő eseménye Debrecenben Balogh Péter püspök halála és temetése volt. Halálával nemcsak a város közéletének és a helyi református egyháznak egyik vezető személyisége múlt el, kortársai a protestáns egyházak autonómiájáért víDebreczen, 1870. XI. 20. „a fogadói ellátást nem dicsérik" = Alföldi Hírlap, 1870. X. 20. 160