A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - F. Csanak Dóra: Ünnepek és hétköznapok egy debreceni családban. Ifjabb Csanak József leveleskönyve 1870-ből

dozott parkká alakítását, egyszersmind pedig bennük szobrok felállítását, amelyek részben a múlt emlékezetre méltó eseményeit, illetve alakjait állították a város lakóinak szeme elé, részben mint képzőművészeti alkotások egy Debrecenben különösen hiányzó kultúra első hírnökei lettek. Az Emlékkert Társulat eredményeiről 1868 májusában a következő beszámolót küldte a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának: „Debrecen város kebelében az egyesületi szellem oly sikerrel működik, hogy néhány áldozatkész egyén buzgalmat, munkát és pénzerőt egyesítve — ily címen »Emlékkert társulat« olyan egyletet hozott létre, mely feladatául tűzvén ki az őt közelebbről érdeklő eszméknek, lángelméknek — emlékszobrokat emelni; ezen szobrok helyéül a város közepén kerteket alkotott, és segíttetvén a többi egyletek által, múlt évi August 2-án, mint az orosz seregek által itt vívott csata évfordulati napján, az elesett hősök és eltiprott eszmék feltámadása jelképéül, egy díszesen faragott emlékkövet nagy ünnepélyességgel lelepleztetett. Közelebb pedig a Debrecenben született, élt és kiszenvedett Csokonay Vitéz Mihály népköltőnek emel kiengesztelésül emlékszobrot. Ezen érczszobornak Izsó szobrászunk által készített modellje már a müncheni ércöntödében öntési munkában van. A mester, ki a szobrot önti, a modellről azon ítéletet adja, »hogy annak kivitele teljesen megfelel a kitűnő művész felfogásának és az egész mű egy lángészt tüntet fel — örvend ily munkára." Az Emlékkert társulat tehát azon hitben, hogy szabadságában, s talán kötelességében áll, egy ifjú hazai művésznek elfogadhatólag sikerültnek ítélt teremtményét a Magyar Tudományos Academiának, a modellnek három oldalról felvett fénykép lenyomatait tiszteletteljesen megküldeni. A Nagytekintetű Igazgatóság kegyes elnézéssel fogja venni, hogy ezen társulat, melynek létezését szinte ismertetni kell — közvetlen érintkezésbe tette magát a Nagytekintetű Igazgatósággal. Ez igénytelen küldemény átvételérőli értesítvényt megbízatásom teljesítése igazolásául elküldetni kérem. Teljes tisztelettel Debreczenben 1868 Május Csanak József az emlékkert társulat elnöke" A levélre Arany János főtitkár válaszolt, nyugtázva és megköszönve a fényképeket.

3 Csanak József közcélokra tett adományai nem szorítkoztak csak Debrecen fejlesztésére. 1860-ban Várady-Szabó Lajossal együtt 1000 forintot adott a Magyar Tudományos Akadémia palotájára indított gyűjtés alkalmával — ez a vállalkozás az önkényuralom végén az ország hazafias lakosainak nagy megnyilvánulása volt. A két nagy családú debreceni kereskedő a velük egy gyűjtőíven szereplő pécsi és székesfehérvári püspökkel, a kalocsai főkáptalannal azonos összeggel járult hozzá a palota felépítéséhez, megelőzve számos ismert nevű, rangosabb személyiséget. Csanak József közcélokra tett adományait Balogh István mintegy 30 000 forintra taksálja — ezzel egyidejűleg családja számára is komoly vagyont gyűjtött. Házassága legelején a Péterfián lakott, itt született Róza és Eszter; 1852-től a Német- (ma Széchenyi), ill. a Piacutca 1767. számú ház szerepel lakhelyül — ez a kettő egy: a Piac-utcai kerület 1767. számú háza a mai Széchenyi utcának azon a telkén állt, amely a Kápolnási-közig nyúlik. 1858 után már a Piac-utca 1830. számú házban élt a család, a Piac- és Kádas- (ma Arany János) utca sarkán álló épület azonban még nem azonos a mai kétemeletes, Csanak József által emelt, s a neves építész, a debreceni színház tervezője, Szkalniczky Antal tervezte épülettel, amely nek felépítésére csak 1875-ben került sor, elődje annak.

4 A hetvenes évek Csanak József személyes életében is fontos változásokat hoztak. Kerek húszévi sikeres kereskedői tevékenység után változtatni kívánt életén. Mivel Jóska fia még csak 14 éves volt, üzletét Szentpétery Jánosnak és Biró Józsefnek adta ki félhaszonra. Hogy mi volt az indítéka elhatározásának, s milyen célokat tűzött maga elé, nem tudjuk. Balogh István úgy véli,

5 hogy a gazdálkodás vágya, a kertészkedés szenvedélye indította arra, hogy 3 Csanak József levele: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár (MTAK) RAL 628/a 1868. — Arany válasza: uo. RAL 1400/446. 1868. Kiadva: Arany János összes művei XIV. Hivatali iratok II. Akadémiai évek (1859—1877). (Bp., 1964) 294. 4 Sápi Lajos: A debreceni Csanak-ház. = Műemlékvédelem, 1978. 319—323. 5 Balogh I. i. m. III. fejezetében. 146