A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Kahler Frigyes: „Orto sole fugit luna” – in memoriam Budae D. 2. Sep. Ao 1686.

Az előlap körirata; HEROVM TVMVLVS CLARO ET BVDA VDA CRVORE CEASAREO 2 SEP TANDEM FVMINE STRATA IACET 1686 23 AVG A hátlap éremképe jellegzetes barokk allegorikus ábrázolás. Tövises rózsabokorból •— amelynek tövében mérges kígyók és patkányok tanyáznak — három, felhők közül kinyúló, megsebzett kéz leszakítja a győzelem rózsáját. Utalás a szövetséges hatalmak áldozatára és az ellenség undorító és megvetendő bűneire. A hátlap körirata; SPINIS ATQVE MINIS LETHI HORRIDA LEASIT QV

ANTES AR ANT PVRPVREVM SEA VA PERICLA DECVS + A szalagon; PER TOT DISCRIMINA RERVM Az érem peremirata; QVAM DOLO MALO SOLYMANNVS RAPVIT LEOPOLDVS MARTIA VIRTVTE MAHOMETI QVARTO ERIPVIT. Az 1257-es leltári szám alatt szereplő „Emlékérem Belgrád várának 1688. évi visszafoglalására" с érmet Huszár 614 sorszám alatt közli. Bemutatásának oka elsődlegesen annak szemléltetése, miként használta fel a Habsburg-politika a nagy európai erőfeszítéssel elért győzelmeket saját dinasztikus céljaira. Természetesen ez mit sem von le a Belgrádot megvívó csapatok és parancsnokok katonai erényeiből, de Johann Neiderhart nürnbergi mester érmének barokk szépségéből sem, aki az elkészítésekor a würtembergi herceg szolgálatában állt. Mint a többi ostromot ábrázoló érem esetében, a művész itt is szemtanú metszete alapján mintázott. A Duna és a Száva felőli oldalon császári üteg tüze készíti elő a rohamot. A várost a lövedékek már lángba borították és a gyalogság megindította a döntő rohamot. A Duna vizében sodródó török fejek érzékeltetik, hogy az ellenség veszteségei jelentősek, ellenállásuk csakhamar megtörik. Az előlap körirata; ORTO SOLE FUGIT LUNA többet fejez ki, mint egy vár bevételével kivívott győzelem. Talán a legtalálóbb kifejezés a stratégiai erőviszonyok megváltozására, amely az egész háború sorsára nyomta rá bélyegét megmásíthatatlanul. Nem véletlen, hogy a győztes felszabadító háború gondolatához kapcsolódik a kor egyik aktuális politikai kérdése — a Habsburg-ház örökös királyságának népszerűsítése. Az ostromjelenet felett — sugaras Isten-szem két oldalán — I. Lipót arcképével szemben találjuk a császár fiának I. Józsefnek mellképét, akit 1687. december 9-én koronáztak meg Magyarország első örökös királyának 9 éves korában. A mellképek körirata is ehhez a gondolathoz igazodik. Lipót egyetlen uralkodói cím nélkül: LEOPOL. I. TURC. VICTOR, mig a gyermek király páncélos alakja körül: IOSEPH. REX H

UNGAR hangsúlyozza a pozsonyi országgyűlés 1687. november 7-i döntését a Habsburgok örökös magyar királyságáról. Az érem hátlapja — nem ritka e korban — családfát ábrázol — gyümölcsökkel és levelekkel díszített, stilizált szőlőtő — tizenkét Habsburg koronás fő felségjelvényekkel ékesített mellképével. A hátlap — lent-szalagon futó körirata; NULLÁM MAIOREM OMINOSO FATO — utalás a család karizmatikus elhivatottságára. A családfán ábrázolt uralkodók képei köriratai; RUDOLPHUS I. — FRID. III. — ALBERTUS I. — ALBERT. II. — MAX. I. — MAX. II. — CAR. V. — FÉRD. L — RUD. II. — MATH — FÉRD. II. — FÉRD. III. A családfa — amely I. Rudolftól (1218—1291) a dinasztia első koronát viselő tagjától sorolja fel a család uralkodóit, ezzel hangsúlyozni hivatott a Habsburgok mintegy négyszáz 138