A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

A GUTKELED NEMZETSÉG SÁR VÁRMONOSTORI FŐÁGÁBÓL SZÁRMAZÓ VÁRDAI CSALÁD BIRTOKLÁSA SZENTGYÖRGYÖN Mihály a Várdai család őse Aladár 1 1 Pelbárt László 7—1322 ?_ -1322 előttig zálogba adja a falut Debreceni | Dózsának, 1344-ben pert indít János a Dózsa-fiak ellen 1322-ben 1 1 Miklós 1 Domokos 1340-ben pert indít 1388 után birtokos a Dózsa-fiak ellen Nyilvánvaló, hogy a valamikor nagyhatalmú Debreceni család utolsó nemzedékének tagjai már nem azt a társadalmi-politikai súlyt jelentették, mint Dózsa nádor vagy a fiai. A Várdaiak pedig — fel kell tételezzük 1382 őszén és 1388/89 tele között — sikeresen törésre vitték az ügyet. Az utolsó Debreceni, Dózsa nádor János nevű unokájának a fia, László elvesztette a falut. Ezt bizonyítja a leleszi konventnek egy 1389 év tavaszán kiadott oklevele, melyben jelenti Zsigmond királynak, hogy megtartotta a vizsgálatot Várdai Domokos egyik szentgyörgyi (Zenth Gewrgy) jobbágyától ellopott lovak ügyében. Az országbíró az alperest, mivel a kitűzött törvénykezési napra nem jelent meg, a szokásos bírságban elmarasztalta.

56 A század utolsó éveiben Szentgyörgy még egyszer előjön adataink között. A nádor 1394 nyarán utasítja Szabolcs vármegye alispánját és a szolgabirákat, hogy vizsgálják ki Kisvárdai Zsigmond panaszát. Ugyanis Szentgyörgy (Zenthgerg) nevű birtokához tartozó földet Zeleméri László és Mihály erővel elfoglalták. Két hét múlva jelentették is, hogy a birtokfoglalás jogtalan.

57 Nos, nem tudjuk eldönteni, hogy azon a bizonyos „particulam térre ad possessionem. .. Zenthgerg vocatam spectantem..." valójában Szentgyörgy falu külső határának egy részét, vagy pedig éppen Mihályiakat kell érteni. Hiszen ezt 1323-ban már egyszer elfoglalták a Zelemériek, valamilyen ősi Gutkeled jusson. Szentgyörgy vagy másnéven Kismacs falu miután tizennyolc éven át zálogosbirtokként, majd vétel útján a Debreceni család kezén volt, az 1340-ben indult és több mint negyven (!) évig tartó per után visszakerült a Várdai család kezére. Láttuk, hogy ezzel nem véletlenül majdnem egyidőben indították meg a Várdaiak és az egri püspökség Nagymacs, későbbi nevén Hosszúmacs földesúrnői, a Debreceni család nőági leszármazottai, illetve az utolsó Debreceni özvegye ellen az ugyancsak hosszú évtizedekig tartó pert. Céljuk az volt, hogy a birtokosnőkkel elfogadtassák a bihari Macs falu Tócó jobb partján élő jobbágyoknak a Szent György egyházához való tartozását. Úgy véljük, hogy a korábbi Szentgyörgy falunév helyett a Várdaiak célzatosan használták az Egyházasmacs, Kismacs elnevezéseket, ezzel is alátámasztva, hogy a két falu valamikor egy birtok volt, régebbinek elfogadtatott temploma a Szent György egyháza pedig anyaegyháza a macsi Szent Mihály egyháznak. Feltevésünket támogatja, hogy amint a birtokjogi és az egyházak közötti perek véget értek, a szabolcsi Macs falut következetesen csak Szentgyörgynek nevezték, egészen pusztulásáig. A két Macs földesurai, valamint az egri, illetve a váradi püspökség közötti per tehát nem tisztán egyházjogi vonatkozású volt. Kisvárdai Domokos fia Mihály 1414-ben a leleszi konvent előtt tiltja a „részben Szabolcs, részben Bihar megyében fekvő Macs falu" elfoglalásától Debreceni László özvegyét és leá56 Zichy okmánytár IV. 395. és 398, 57 Zichy okmánytár IV. 546. 127