A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

Mocs vagy esetleg a Pozsony megyei Macháza is.

20 Zoltai különben, Bunyitay Vince felvetését követve, a bihari Macs falut közvetlenül kapcsolatba hozhatónak vélte az 1206—7-ben bihari ispánként szereplő Macs (Moch) nádorral.

21 Gondolatsorunk második lépéseként feltételezzük, hogy az eredetileg (a XII. század dereka táján) nagyhatárú, birtokon a XIII. század elején falukettöződés történt. Ezt két templom megépítése tette véglegessé, ráadásul egyházszervezetileg is más lett a két falu sorsa. A bihari Macs a váradi, a szabolcsi Macs az egri püspökséghez tartozott. A falu határán belül volt az 1234-ben szereplő Józsa prédium és mindenképpen Macstól északkelet—keletre kell keresnünk Mihálylaka birtokot, melyet 1285-ben szintén Rofoin bán kapott. A bihari Macs a Tócó két partján települt, a falu külső határának nagyobb része nyugat felé, a Tócó jobb partjára esett. Valószínűnek tartjuk, hogy a település ilyen jellegű kiterjedése miatt nevezték később a falut Hosszúmacsnak. Nos, éppen az 1285. évi adománylevélnek egy kitétele vezeti tovább gondolatsorunkat. Ebben ugyanis kimondottan Macs faluról és az ott levő várföldről, valamint Mihálylakáról van szó. Nyilván ez a várföld néptelen lehetett, amikor Alpra kun vezér megkapta. Sajnos, csak feltételezni lehet, hogy ez a macsi birtokrész melyik vár földje volt, hiszen nemcsak a nyilvánvalóan itt várnépi telepekkel rendelkező bihari vár jöhet szóba. Bizonyított, hogy a bihari Nyíren nemcsak a bihari, hanem távoli várak népeinek is voltak falvai.

22 A Váradi Regestrum egyik 1219. évi esetében találkozunk is egy Mochy (olvasata Mocsi~ Macsi?) faluval. Az itteni, dobokai várhoz tartozó várnépek, név szerint sorolt várjobbágyokkal együtt vádolták Teleguen fia Cumpurdinust, hogy az ő földjüket foglalta el. Csák nembeli Demeter mester a király rendelkezésére Szil (Seil) falubeli Adorján poroszlót küldte ki. A panaszos várnépeket és várjobbágyokat tüzesvaspróbára rendelték, de ezt megelőzve ezek elismerték, hogy a vitatott föld fele valóban Cumpurdinus örökölt birtoka, mégpedig patronátus jogán illeti meg.

23 Kandra Kabos ezt a Mochy falut egyhelyütt kapcsolatba hozta a Kolozs vármegyei Mócs faluval, a középkori Szovát (későbbi Magyarszovát) északkeleti szomszédosával, másutt felvetette, vajon nem Érmindszent vagy Érkirály ősibb neve rejtőzik-e benne. Az utóbbi feltételezéshez megalapozott érvelést nem adott. A poroszló falujának emlékét pedig szerinte a Nagyszalonta táján levő Szili-puszta őrizte meg nevében. Cumpurdinust azonosnak veszi a Regestrum egyik már 1214. évi esetében szereplő Teleguen fia Cumperttel.

24 Ez utóbbi megállapítása vitathatatlan. Ami a poroszlót illeti, éppen ennek az Adorjánnak (de villa Scily, .. .Scilu, .. .Salu) a Regestrum más eseteiben való szerepléseiből tudjuk, hogy a Kalota nemzetségből (de genere Kalatha) származott.

25 Falujának Nagyszalonta környékére helyezése indokolat20 A Macs személynévre lásd Kiss Lajos i. m. 392. és Fehértói i. m. 235., 236. А Мое, Mocu, Mochi, Moch, illetve a Mochi, Mocchi, Mochy, Moci és Mouchi személynevek együttesen szerepelnek, bár bizonyos, hogy ezek egy része a makk vagy esetleg még a mag szavunkkal is kapcsolatba hozható. — A Komárom megyei Mocs-ra lásd Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—

III. V. (Budapest, 1891—1913) III. 508. Később Esztergom vármegyébe került, lásd a párkányi járásban Mocs (Dunamocs). A Magyar Szentkorona Országainak Helységnévtára 1907. (Budapest, 1907) 238.; illetve Macháza Pozsony vármegye somorjai járásában lásd Helységnévtár 1907. i. m. 634. 21 Zoltai: Macs, i. m. 31. — Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I—

III. (Nagyvárad, 1883—84) III. 260—61. A két Macsra vonatkozó adatokat félreértve egybe vette, de helytállóan jelölte meg Szent György egyházának helyét Kismacson. 22 1238-ban a szolnoki várnak tíz ekényi földje volt Adonyban (Éradony), 1219-ben a dobokai várhoz tartozó várnépek éltek Kinizs faluban (Derecske és Konyár között keresendő), 1229-ben a Berettyó-menti Léta (később Kozmafalva) részbirtoka a bolondod várhoz tartozott, lásd Györffy i. m. 591., 634., 636., 639. 23 Karácsony i—Borovszky: Váradi Regestrum. i. m. 237. Nr. 224. (11.) 24 Kandra Kabos: A Váradi Regestrum, i. m. 114—117. — 180—183. „Uxor Teleguen et filius eius Cumpert" rablásért vádoltak többeket. Karácsonyi—Borovszky: Váradi Regestrum, i. m. 180. Nr. 95. (321.) — A Kolozs vármegyei Mócs-ra lásd Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása. Település és Népiségtörténeti Értekezések. 3. sz. (Budapest, 1939) 33. Mócs határában a Királyerdeje helynév korábbi királyi birtokra utal. A munkához csatolt térképen — Kolozs megye települési térképe — Mócs mint XIV. században kialakult egyházas falu szerepel. 25 1214. évben: Karácsonyi—Borovszky Váradi Regestrum i. m. 175. Nr. 57. és 58. (153. és 154.) és 1220. évben: ugyanott: 244. Nr. 243. (124.). Adorján faluját két esetben elhibázottan magyarázzák: a Scilu alakban nem falunevet, hanem a poroszló leánytestvérének nevét látják, a Salu 120