A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Poroszlai Ildikó: Későbronzkori edény-depot lelet Debrecenből

— vállán vonalkötegek között bütyökdísz (III. t. 2.; IV. t. 1—2., 4., 5.; V. t. 1.; VIII. t. 3.). A bögrék a késő bronzkorban általánosan elterjedt formát képviselik. Megtaláljuk az egyeki, pilinyi kultúrában, a hajdúbagosi, berkesz-demecseri csoportban.

7 Formai előzménye a felsőszőcsi csoportban keresendő,

8 depot-leletünkben is van egy darab díszítetlen felsőszőcsi bögre. (VIII. t. 5.) A kiugró vállon árkolással és bütyökkel díszített bögrék (I. t. 4—6.; VIII. t. 1.) jó párhuzamai ismertek pilinyi környezetből Mezőkeresztes-Csincsetanyáról, Borsodgeszt-Mocsolyásról, Gelejről,

9 Muhi-Princ tanyáról,

10 valamint a berkeszdemecseri csoport lelőhelyeiről,

11 ezenkívül Egy ékről,

12 s a román kutatás szerint a felsőszőcsi kultúra önálló belső fejlődésének eredményét reprezentáló oláhláposi (Lápus) tumulus-temető első fázisából.

13 A későbbi Gáva kultúrában továbbélő formaként találkozunk hasonló formájú és díszítésű füles bögrékkel.

14 A bögrék gyakori díszítésmódja a nyakon körbefutó vonal(ak) alatti (árkolt) bütykök, melyeket párhuzamos vonalkötegek kereteznek. Ez a fajta díszítés a helyi és a halomsíros kultúra keveredését tükröző lelőhelyek jellemzője, megvan Szálkán (Salka),

15 Nyíregyháza-Bujtoson és Morgón,

16 Debrecen-Bellegelőn, Hajdúsámson-Majorsági földeken,

17 Tiszafüreden,

18 Jánoshidán.

19 A 71.66.44. sz. darab fenekén kör alakú karcolásban karcolt keresztminta látható (III. t. 2.), akárcsak a tiszafüredi késő bronzkori temető két sírjának bögréin. Ezt a mintát Kovács Tibor mesterjegynek tartja.

20 Az is elképzelhető, hogy az edények fenekén korábban kedvelt és alkalmazott árkolt díszítés egyszerűsödött formájáról van szó. Tálak A leletben ez az edényfajta formájára nézve három csoportba sorolható: behúzott peremű tálak, felcsúcsosodó peremű, ill. ívelt nyakú kihajló peremű darabok. 7 Kovács Т.: A halomsíros kultúra leletei az Észak-Alföldön. Arch. Ért. 93. (1966) 14. kép 10., 8. kép 10., 11. — Kovács Т.: A hajdúbagosi bronzkori temető. FA XXT (1970) 4. ábra 12., 16., 2. ábra 4., 5., 10., 3. ábra, 14. — Kovács, Т.: Eastern connections of North-Eastern Hungary in the Late Bronze Age. FA XVIII (1966/67) Fig. 14. 14., 13. 7. 8. Hasonlót közöl Kovács, Т.: Eastern ... Fig. 16. 9., 13. 8. 9 Csalog J.—

Kemenczei Т.: A Jászberény-cserőhalmi későbronzkori temető. Arch. Ért. 93 (1966) 65—97. 14. kép 4—6, 11—13. — Kemenczei, Т.: Zur Verbreitung der spätbronzezeitlichen Urnenfelderkultur östlich der Donau. FA XXVI (1975) Abb. 40., 10. 10 Kemenczei Т.: A pilinyi kultúra tagolása. Arch. Ért. 92 (1965) 2. kép. 10., 8. kép 11. 11 Pl. Demecser-Borzsova puszta: Kovács, Т.: Eastern ... Fig. 13., 2.; Nyíregyháza— Bujtos és Morgó: Uo.

: Fig. 14. 15., 15. 11, 13. 12 Kovács Т.: A halomsíros ... 14. kép 10., 8. kép 11. 13 Kacsó, C: Contributions á la connaissance de la culture de Suciu de Sus ä La lumiére de recherches faites á Lapu?. Dacia XIX (1975) 45—68. Fig. 10., 1—5. — Hüttel, H.—G.; Bemerkungen zur Chronologie der Suciu de Sus-Kultur. Praehist. Zeitschrift 54/1979. 39. 14 Kemenczei Т.: A Gáva kultúra leletei a miskolci múzeumban. HÓMÉ X (1971). Tiszakeszi—Szódadomb: V. t. 5, 6., Hejőkürt: I. t. 5. 15 Tocik, A.: Die Gräberfelder der karpatenländischen Hügelgräberkultur. Fontes Arch. Pragenses Vol. 7. (Pragae, 1964). Taf. XVIII. 6. 16 Kovács, Т.: Eastern ... Fig. 15., 2. — Kovács Т.: A halomsíros ... 21. kép 10., 13. 17 Kovács, Т.: A hajdúbagosi ... 44., 9. ábra 2., 6., 8. ábra 6. 18 Kovács, Т.: Tumulus culture cemeteries of Tiszafüred. Régészeti Füzetek. Ser. II. No. 17. (Bp. 1975.) 31. t. 337/1., 1. t. 2., 3. t. 25/3., 7. t. 230/1. 19 R. Csányi M.: Árokkal körülvett sírok a halomsíros kultúra jánoshidai temetőjében. Arch. Ért. 107 (1980) 165., 11. kép 1. 20 Kovács, Т.: Tumulus ... 49., 113. jegyzet, 26. t. 36, 277/1. Dl