A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Természettudomány - Kalapos Mihály: Hajdú-Bihar megyei erdőnkívüli fásítások története

a negyedik TÖVÁLL, a Bihari Tsz-szövetség területén. Igazgatója jelenleg Berettyán József. A Hajdúböszörményi TÖVÄLL szép dűlő- és majorfásításaival tűnik ki. A széles körű fafaj megválasztással és az igényes kivitellel az esztétikai célok minél teljesebb kielégítésére is törekszenek. A tsz-ek magukénak érzik ezeket a fásításokat, és az új létesítmények már elképzelhetetlenek esztétikai fásítás nélkül. Ezek a fásítások a major közvetlen tartozékai, lezárják a nemkívánatos látnivalókat, csökkentik az állattartással járó légszennyeződést, kedvezően befolyásolják a dolgozók közérzetét és javítják a munkakörülményeiket. Védik az épületek állagát és az állattartáshoz kedvezőbb mikroklimatikus viszonyokat teremtenek. Mindezzel környezetvédelmi szerepet is betöltenek. A fásítási eredményeik országos viszonylatban is elismerésre találtak a szakemberek körében. A TÖVÁLL-ok kezelésében általában 1000—2000 ha erdő van, és működési területükön valamennyi erdőgazdasági munkát maguk végzik. A TÖVÁLL-ok mellett egyre több termelőszövetkezet alkalmaz erdőmérnököt vagy erdészt, és tesz eleget az erdőtörvény ilyen irányú követelményeinek, pl. a már említett nyírábrányi Alkotmány Termelőszövetkezet, 1967-ben az elsők között alkalmazott önállóan edész szakembert, önálló erdészeti szakembert alkalmaznak még többek között a vámospércsi Béke, a bagaméri Búzakalász, az álmosdi Táncsics, a nyíradonyi Kossuth és Űj Élet, a hajdúsámsoni Rákóczi Termelőszövetkezetek, valamint a derecskéi járás termelőszövetkezetei. Napjainkban az erdőgazdaság fásító és szakirányító tevékenysége már visz'szaszorult és a következő változatok fordulnak elő: a) Saját kivitel: amikor a fásító szerv saját maga végzi a fásítási munkát, a tervezést is. b) Erdőgazdasági TÖVÁLL-ok: önálló jogi személyként alkalmaznak szakembereket és megbízás alapján végzik a tervező és kivitelező munkát, elsősorban az alapító tsz-ek részére. c) Erdogßzdasagi üzemi kivitel: ez ma már csak kb. 1/5-ét teszi ki a megyei fásításnak. Főként a debreceni és a püspökladányi erdészetek vállalnak kivitelezést, külön szerződés alapján. Ez megyei viszonylatban kb. évi kétmillió Ftos volument képez. Az erdőgazdaság egyben a termőhelyfeltárási és tervezési munkát is elvégzi. d) Kivételesen olyan szervek is, melyeknek erdész szakemberük van — vállalnak kivitelezést ,ill. tervezést, termőhely feltárást. 1968-tól minden termelőszövetkezet, melynek saját szakembere nincs — saját maga választhatja meg a szakmai irányítót, külön megegyezés, megállapodás alapján, amelyet szerződésben rögzítenek egymás között. Az 1968 januárjában megalakult erdőrendezőség erdőfelügyelőségek a fásítási munka szervezésében, összefogásában és ellenőrzésében jelentős szerepet kaptak. A már ismertetett — 1950-től 1960-ig végzett erdőnkívüli fásítások után nézzük meg a második és harmadik ötéves tervben — 1961—1970-ig — végzett fásításokat: I. Tanácsi fásítások (tsz, leg. biz., közs. tanács, egyéb köz.) 3671 hektár II. Állami gazdaságok fásítása 1560 hektár III. Vízügyi Igazgatóság fásítása 543 hektár IV. KPM Közúti Igazgatóság fásítása — fasor 140 hektár V. KPM MÁV Igazgatóság fásítása — fasor 36 hektár összesen: 5950 hektár VI. Egyéb fásítások — ingyenes keretből 1463 hektár 1961—1970-ig mindösszesen 7413 hektár fásítás történt. 70