A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Természettudomány - Kalapos Mihály: Hajdú-Bihar megyei erdőnkívüli fásítások története

szaki vezetők és fásítási szakirányítók zömében a fásítási csoport tagjaiból kerültek ki. A fásító erdészet a fásítási munkák irányítása mellett a területrendezések során erdőgazdasági használatba adott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, eredetileg tanácsi kezelésben levő területek erdőtelepítési munkálatait is végrehajtotta. A berettyóújfalui erdészet 1968. március 1-én megszűnt és beolvadt a püspökladányi erdészetbe. Ettől kezdve a fásítási feladatokat részben a püspökladányi erdészet, részben az 1970 őszén létrehozott Bihari Erdőgazdálkodási TÖVÁLL látja el. Az első időkben a fásítási munkálatok — arányukat tekintve — az egész megye területén nagyjából egyenletesen történtek. Ugyanannyit telepítettek a sziken, mint a kötött agyagtalajon vagy homoktalajokon. Az utóbbi időkben a rossz homoktalajok fásítása került előtérbe. Manapság a legtöbb fásítás a homokon történik. A volt Hajdúsági Állami Erdőgazdaságnak kiemelt feladatát képezte a Keleti-főcsatorna fásítása. Kivitelezője a püspökladányi erdészet volt Szabó Béla erdészvezető irányításával. A munkákat Kovács Miklós kerületvezető vezette. A 98 km hosszú főcsatorna fásítása szinte a csatorna teljes hosszát felöleli. A jobb és bal oldalon egyaránt kevés megszakítással 25—30 m széles erdősáv húzódik végig. Egyes helyeken, ahol víz vagy erős szikesedés miatt erdősíteni nem lehetett, csak fasor húzódik vagy még az is hiányzik. A fásítás Tiszalöknél kezdődött 1955 tavaszán — három hektárral. A fásítások az alábbi települések határában valósultak meg: 1. Tiszalök határában: 2. Tiszavas vári határában: 3. Hajdúnánás határában: 4. Hajdúböszörmény határában: 5. Balmazújváros határában: 6. Nagyhegyes határában: 7. Hajdúszoboszló határában: 8. Kába határában: 9. Hajdúszovát határában: 10. Tetétlen határában: 11. Földes határában: 12. Berettyóújfalu határában: 13. Bakonszeg határában: összesen: 47,02 hektár. Szabolcs-Szatmár megye 48,41 hektár. Szabolcs-Szatmár megye 92,72 hektár. Hajdú-Bihar megye 20.07 hektár. Hajdú-Bihar megye 83,20 hektár. Hajdú-Bihar megye 48,72 hektár. Hajdú-Bihar megye 86.79 hektár. Hajdú-Bihar megye 9,61 hektár. Hajdú-Bihar megye 8,26 hektár. Hajdú-Bihar megye 13.08 hektár. Hajdú-Bihar megye 40.80 hektár. Hajdú-Bihar megye 30,90 hektár. Hajdú-Bihar megye 22,52 hektár. Hajdú-Bihar megye 552,00 hektár telepítés történt, ebből fasor 29 hektár. A főcsatorna nagyjából a löszhát és a szikes területek határán húzódik. Vízvezető főcsatornái az úgynevezett „K" csatornák, a csatorna jobb oldalán elterülő szikes területek öntözését szolgálják. A terület, amelyen a Keleti-főcsatorna áthalad, négy talajtípusba sorolható. Ügynevezett réti talaj 6%, mezőségi talaj 79%, mésztelen szikes 3% és meszes, szódás, illetőleg átmeneti szikes 127o-ban. Az állománytípusok a talaj adottságok szerint váltakoznak. A főfaj döntő többségében a nemesnyár. A sáv szélén, a víz felőli oldalon általában vadrózsasor húzódik végig, míg a mezőgazdasági területek felől ezüstfasor található, a talajtól függetlenül. Az erdőtelepítés 1967-ben a főcsatorna teljes hosszában befejeződött. Ezután már csak a szükséges pótlásokat és ápolásokat végeztük. A főcsatornához tartozó öntözőcsatornák mentén is végeztünk fásításokat, kizárólagosan nemesnyárral, összesen 132 ha területen. Az ún. „K" csatornák által öntözhető terület nagysága 94 382 ha. Ezt a területet keresztülszelik a főés mellékcsatornák és fürtrendszereik. A csatornák mentén telepített fásítások ti6